Vízügyi Közlemények, 1964 (46. évfolyam)

2. füzet - II. Aldobolyi Nagy Miklós-Gulácsi János: Hévízgazdálkodási kérdések a Dél-Alföldön

Hévízgazdálkodási kérdések 215 hogy az elsődlegesen »fűtésTe alkalmazott termálvízből nemcsak ugyanazon épület látható el bőségesen, hanem még tetemes felesleg is mutatkozik. A hévízzel fűtött épületek ellátása használati melegvízzel nem csupán higiénikus okokból célszerű, hanem a fűtővízzel egyidejűleg történő épületbeszerelés lehetősége miatt gazdaságos is. Ha a melegvíz elosztására gazdaságos megoldás mutatkozik, társulatszervezéssel bevezethető a melegvíz a közeli telkekre is. A használati melegvízből származó csurgalékvíz alacsony hőfokánál fogva a közcsatornába károkozás nélkül bevezethető. Ilyen értékesítés során a kb. 40 C°-os víz még további 10—15 C°-ot ad le, s ezzel — gyakorlatilag és főleg télen — a termálvíz maximális hőkihasználása érhető el. Ennek a szekunder vízhasznosításnak legjobb lehetősége a lakóháztömbfűtés utáni lépcsőben van, ami a dél-alföldi hévízgazdálkodás legkedvezőbb terévé a magas beépítettségű településeket, vagyis a tiszamenti városokat, elsősorban Szegedet teszi. 3. Mezőgazdasági hévízhasznosítás A Dél-Alföldet éghajlati és talajadottságai, valamint víznyerési lehetőségei kiválóan alkalmassá teszik mezőgazdasági hévízhasznosításra. Hogy ez a vidék valóban megfelelő üvegházi primőr- és virágtermesztésre, azt az itteni régi kertészeti kultúra és a nemzedékek során kinevelődött sok szakember is bizonyítja (újszegedi és szőregi virágkertészek, újszentiváni és tiszaszigeti korai burgonyatermesztők, szegedkörnyéki paprikások, makói és kiszombori hagymakertészek stb.) E ténynek tudható be, hogy a jelenlegi, .még kezdeti állapotú dél-alföldi hévízhasznosítás főága is a melegházi termesztés lett. A fejlődés szempontjából nagy jelentősége van annak a kutató- és tökéletesítő munkának, amelyet elsősorban a F. M. Mezőgazdasági Tervező Vállalat és É. M. Mélyépítési Tervező Vállalat szakemberei végeznek a területen egymás után létrejövő termálkutas melegházak tervezésével. A Dél-Alföldön ezek az üzemek az új fűtőlehetőség és egyéb korszerűsítések bekapcsolásával azt a termelést folytatják, amely történetileg a tájban már kialakult és egyre nagyobb jelentőségű mind az ország belső ellátásában, mind pedig exportviszonylatban. A melegházi kertészet ma még szinte korlátlan mértékben fejleszthető, mert jelenleg nem tud eleget termelni sem a hazai nagy városok és iparvidékek, sem az exportlehetőségek igényeire, sem pedig a hazai egyéb (főleg falusi) lakosság primőr-, virág- és zöldségszükségletének fedezésére. Területünk termálvizes melegházainak eszerint egyik fontos feladata segítséget biztosítani (pl. előnevelt palántát) a háztáji gazdálkodás számára, amelynek fejlesztése révén az ország teljes lakossága a termékekből is ellátottá válik. Az ország agrárfejlődésére oly fontos trágyagazdálkodási szempontok is indokolják a mezőgazdasági hévízhasznosítás fokozását. A trágyaigénynek azt a részét ugyanis, amely csupán az ún. biofűtést szolgálja, a helyébe lépő hévizes fűtés felszabadítja. A trágyamennyiség ezáltal összességében a közvetlen termelési célokra használható fel. (A szentesi „Üj Barázda" mtsz-ben 1962/63 telén 50 ezer q trágyát kereken 450 000 Ft értékben használtak fel biofűtésre. Ez 100%-ban pótolhatóvá válik a hévizes fűtés bevezetésével.) »