Vízügyi Közlemények, 1964 (46. évfolyam)

2. füzet - II. Aldobolyi Nagy Miklós-Gulácsi János: Hévízgazdálkodási kérdések a Dél-Alföldön

Hévízgazdálkodási kérdések 209 b) A vízgazdálkodás kapcsolódó szakágazatai A vízügyi igazgatóság a benyújtott terv alapján megállapítja, hogy az adott hévízgazdálkodási ügy mely szakágazatokat érint. Ezek a terv elbírálása során észrevételezik az esetleges hiányosságokat, ellentmondásokat, egyben kiküszöbölésükre javaslatot tesznek. A többi víziművek engedélyezési eljáráshoz hasonlóan mindaddig egyeztetni kell a vízügyi hatóság álláspontját a beruházó terveivel és annak módosításával, amíg a hévízgazdálkodási terv mind a főhatóság elvi döntéseit, mind pedig a helyi adottságokat kielégíti és valószínűnek vehető, hogy a végső engedélyezési tárgyaláskor nem lesz akadálya az összes többi érdekelt szerv hozzájárulásának. A hatósági vízjogi engedélyezés gondos előkészítésének elmellőzése a hévízgazdálkodási létesítmény üzembehelyezésénél súlyos népgazdasági károkat okoz'hat. Akár rögtön a kútfúrás eredményes befejezése után mutatkoznak nehézségek a feltört magashőmérsékletű, nagy sótartalmú, gázos és nagy tömegű hévíz elvezetésében és elhelyezésében tervhiány, szervezési nehézségek és anyagellátási akadályok miatt, akár pedig bármely ok miatt hosszabb ideig nem következik be a hévíz hasznosítása, s így a különlegesen értékes mélységi vízkincs haszonnyújtás nékül fogy, a vízügyi szervek nem vállalhatják a felelősséget a népgazdaság előtt a hévízkút fúrási engedélyének kiadásáért. Kivételt képeznek természetesen a kísérleti fúrások, amelyeknek költségeit és kockázatát éppen a későbbi hasznosítás érdekében vállalni kell. A kiadásra kerülő komplex hévízgazdálkodási és hasznosítási engedély az elemzési eredményeken és a kút műszaki adatain kívül célszerűen tartalmazza a biztonság, egészségügyi követelmények, a csurgalékvíz károkozás nélküli elhelyezése, a gázleválasztás stb. kikötései mellett a gazdasági kihasználás alapelveit is, mégpedig a korszerű gazdasági lehetőségek kereteinek kitöltésével. Minthogy a mai kutak rendszerint energia- és vízkincset, oldott sómennyiséget s esetleg magas kalóriájú gázt is nyújtanak, egy korszerű termálkút a település, valamint a környező táj számára is nagy horderejű létesítmény. Éppen ezért a minden lényeges szempontra kiterjedő, részletes engedélyokirat kiadója — helyi véleményezés alapján — csakis a vízügyi főhatóság lehet. II. A DÉL-ALFÖLD IIÉVÍZHASZNOSÍTÁSAI ÉS HASZNOSÍTÁSI LEHETŐSÉGEI 1. Egészségügyi hévízhasznosítás Két szempontból is indokolt, hogy a termálvíz egészségügyi hasznosításáról vezető helyen szóljunk: elsősorban a gyógyászatban és a megelőző egészségvédelemben elfoglalt fontossága, másodsorban a történeti kialakulás miatt is. A múltban ugyanis minden hévizes kutat fürdési célra kezdtek kihasználni, sőt a laikus közvélemény még ma is hajlamos arra, hogy a hévízben csupán gyógyeszközt lásson. Bár az idetartozó hévízhasznosítások erősen összefonódnak, mégis fő rendeltetésük szerint két csoportba oszthatók. Az elsőben vannak a változatos gyógyfürdőzési lehetőségek és a gyógy-hévizek palackozása, valamint az ivókúrák. Ezek kifejezetten gyógycélú hasznosítások, ahol az orvosilag előírt hőfokú termál-