Vízügyi Közlemények, 1964 (46. évfolyam)

2. füzet - II. Aldobolyi Nagy Miklós-Gulácsi János: Hévízgazdálkodási kérdések a Dél-Alföldön

208 Aldobolyi Nagy Ai.—Gulácsi I. citású üzemeink nem képesek folyamatosan értékesíteni. Ezért lép előtérbe a többlépcsős hasznosítás megoldása. Viszont a kihasználás minden egyes lépcsője különkülön vízvezetést, berendezéseket, kezelőszemélyzetet igényel. Jelenlegi, általában többlépcsősen végrehajtott hévízhasznosításunknak kétségtelenül nagy hátránya ez a költségtöbblet, bár a szakemberek egybehangzó állítása szerint még így is kívánatos és előnyös a termálvízhasznosítás népgazdaságunk számára. Itt jegyezzük meg, hogy ez idő szerint a hévíznek egylépcsőjű, a téli időszakban maximálisan, évi átlagban kb. 50%-os hőlevétele legkedvezőbben a mezőgazdaságban valósítható meg. Ismeretes, hogy mindent megelőzően kell kielégíteni az egészségügyi hévízigényeket. Kérdés azonban, hogy bőségben előforduló hévizű területeinken mennyi tartalékolandó erre a célra, továbbá, hogy a fennmaradó nagy mennyiség a jelentkező többi igénylő között milyen felhasználásra kerüljön. A feltárt hévíznek (esetleg gőznek) első lépcsőben feltétlenül a hőenergiáját hasznosítjuk, majd, ha mód van rá, ipari csarnokok, lakások, kórházak stb. fűtésére, utóbb egyéb ipari és mezőgazdasági célra, végül használati melegvízként s legvégül fürdőben alkalmazzuk. A népgazdasági szinten megtervezett hévízhasznosítást az eredményes kivitelezés érdekében ugyancsak magasrendű szervezési és hasznosítási alapelvek támasztják alá. A felsoroltakra, valamint a hévízhasznosítás gazdaságossági vizsgálatához tartozó többi fő szempontra nézve annál is fontosabb az előzetes állásfoglalás, mert ennek iránya szabja meg a vállalati szintű kutató- és feltárómunkát is. 3. A hévízgazdálkodás mint munkafeladat Az eddig felsoroltak tisztázásával, mérlegelésével és — pozitív esetben — a hévíz feltárását és hasznosítását kimondó főhatósági döntéssel születik meg voltaképpen adott esetben a hévízgazdálkodás, mint munkafeladat. Ennek helyi lebonyolításában a vízügyi igazgatóságok fontos szerepet visznek. A következőkben megoldási lehetőséget kísérelünk meg felvázolni ennek az igazgatóságon folyó munkának az elvégzésére. a) Felhasználási tervezés, szervezés (társulás) A területen felmerült hasznosítási igényeket kielégíteni kívánó beruházó — feltéve, hogy a hévíz már fel van tárva és a kút főbb paraméterei ismeretesek — a megadott felsőbb szervezési alapelvek és a helyi lehetőségek birtokában szaktervezőintézettel megtervezteti a hévízhasznosítást. A beruházó végzi el a hasznosítás anyagi vonatkozású szervezési munkáját is. Alkalmas lehetőségként kínálkozik, mint a vízgazdálkodás több ágában, az egyre jobban kiépülő társulati forma, elsősorban a szövetkezeti és társasházak tömbfűtésében, valamint használati melegvizes ellátásában. A hévízhasznosítás részletes, ütemezett, esetleg több tervidőszakra is kiterjedő pénzügyi terve hozzájárulási arányt állapít meg a tervezésre, kivitelezésre és az üzemre egyaránt, természetesen a felhasználás mérlegelt arányában.