Vízügyi Közlemények, 1964 (46. évfolyam)

2. füzet - II. Aldobolyi Nagy Miklós-Gulácsi János: Hévízgazdálkodási kérdések a Dél-Alföldön

204 Aldobolyi Nagy Ai.—Gulácsi I. szolgáltatású mélyebb pannon üledéksor. Alkalmas technológiával az ilyen hőfokú gőzt bizonyos lehűléssel, de halmazállapotváltozás nélkül felszínre lehet juttatni. Termálvíz helyett gőz kiáramlása azzal az előnnyel is jár, hogy a felragadott sók mennyisége csökken a hévizekéhez képest, de a gőz lényegesen gyorsabban, a vízénél kisebb lehűléssel is áramlik a felszálló csőben. Minthogy a termálvízhasznosítást a felszíni természeti földrajzi tényezők nagyobb vagy kisebb mértékben befolyásolják, nem mellőzhetjük az éghajlat, a felszíni és sekélyebb mélységi vízviszonyok, a domborzat és a talaj kapcsolatainak áttekintését. a) Éghajlat A hévízhasznosítás valamennyi módja az évi középhőmérséklettől és annak időbeli eloszlásától iügg, hiszen pl. fűteni csak a „hideg" évszakban szükséges. Viszont az, hogy ennek tartama milyen hőfokhatárokkal rögzítendő, a fűtés céljától függ. A hévízhasznosítás különféle módjai az adott helyen történő alkalmazás körülményeiből és azoknak az illető hely makro-, sőt mikroklimatikus viszonyaival való egybevetéséből adódnak. Itt mutatunk a Dél-Alföldnek a hévízhasznosítás szempontjából néhány értékes tulajdonságára. Ilyenek: csekély szélerősség, magas téli napsütés tartam, korán beköszöntő, hosszú tenyészeti idény. A felsoroltak a jó mezőgazdasági hasznosíthatóságra, az ipar igényeinek kielégíthetőségére és a komplex alkalmazás előnyeire utalnak (pl. a csekély szélerősség folytán területünkön jó hatásfokkal alkalmazható a hévíz üvegházak fűtésére, a növények ugyanitt a bőséges téli napsugárzásban jól fejlődnek, a korai tavasz révén hamar lehetőség nyílik az előnevelt palánták szabadföldi kiültetésére stb.). b) Hidrológiai viszonyok E téren elsősorban a csurgalékvíz elvezetését és befogadását lehetővé tevő felszíni vízhálózatot kell a hévízhasznosítónak megvizsgálnia: előfordulhat, hogy megfelelő recipiens hiánya az egész hévízhasznosítási gazdaságosságot megdönti. A terület tiszai tengelyének egyezése mind hévízelőfordulási, mind csurgalékvíz elvezetési szempontból kedvező. De fontos előny, hogy a tiszai és marosi jó vízkivételi lehetőségek közel esnek a legkedvezőbb hévízelőfordulás területéhez. Összefüggnek azonban a hévízhasznosítással a felszín alatti hidrológiai viszonyok is, elsősorban a kitermelhető jó minőségű hideg víz miatt. Valamennyi termálvízzel dolgozó üzemben ugyanis szükséges az ívó-, ipari, illetve öntöző vízigényeket kielégítő hideg víz. A termálfűtésű üvegházak nagy öntözési vízigényét lehetőleg felszíni vízkivételből, de esetleg már mélységi vizet fogyasztó csőkutakból kell kielégíteni. Artézi vizes öntözést csak kényszermegoldásként alkalmaznak; nagyobb távlatban erre berendezkedni nem szabad. Ugyancsak a lehetőségig törekedni kell artézi vízkincsünk kímélésére az ipari hasznosításokban is. Más a helyzet a használati meleg víz és a fürdők vize tekintetében. Itt ivóvízminőségű vizet kell legnagyobb részt alkalmazni, ezt dél-alföldi településeinkben vízművek szolgáltatják. A hévízhasznosítással együtt járó hálózati vízfogyasztást tehát az artézi hidegvízkészlet szolgáltatja. Ennél pedig éppúgy a természeti tényezők a döntők, mint a csőkutak telepíthetőségében. Bár kétségtelen, hogy a