Vízügyi Közlemények, 1964 (46. évfolyam)

2. füzet - II. Aldobolyi Nagy Miklós-Gulácsi János: Hévízgazdálkodási kérdések a Dél-Alföldön

Hévízgazdálkodási kérdések 205 fokozódó hévízhasznosítás erősen emeli az artézi hidegvíz fogyasztást, mégis egyes esetekben — pl. mosodai üzemekben, tisztasági fürdők medencéinek feltöltésében — csökkentőleg hat arra. c) Domborzat Minthogy a hévízhasznosítás különféle vízfajtáknak (termál-, öntöző-, csurgalékvíz) terepen való vezetésével jár, tényezőként lép fel a domborzat is. A nedves (humidus) éghajlatú feltöltött medencék általában alacsony síkságok, ennek folytán a hévizes kutak túlfolyók, s vízkiemelési költség velük nem jár. Területünk az Alföld feltöltött síkságának része. Nyugati darabján, a Duna—Tisza közti Hátságon, a terep egyenetlensége nagyjában párhuzamos, északnyugat— délkeleti buckasorokban és a köztük húzódó mélyedésekben jelentkeznek. Ez ntóbbiakat, az ún. semlyékeket belvízlevezető csatornák fűzik fel, amelyekben a csurgalékvíz elvezetésének a Tisza felé nincs akadálya. A középső területen, a 8—15 km széles Tiszavölgyben a hévízhasznosítás szempontjából kedvező a csekély tengerszint feletti magasság és a sík terep. Csaknem mindenütt már régen elkészültek a csurgalékvíz elvezetésére is alkalmas belvízi csatornák. De nincs akadálya a folyóból kivett öntözővíz vezetésének sem azon az előnyön kívül, hogy a víz mindenütt közel van. Végül a terület keleti darabjának, a tiszántúli löszhátságnak — alacsony és kis kiterjedésű homokos kiemelkedésektől eltekintve — teljesen sima felszíne van, igen csekély eséssel a Tisza felé. Ez utóbbi lehetővé teszi, hogy az öntözőcsatornák kisebb vízkiemelésekkel szinte teljesen uralják az ellátandó területet. A vízvezetés hossza azonban már tekintélyes. (Végegyháza és Battonya környéke kb. 60 km-re van a Tiszától.) Egészben véve a domborzat, sőt még a mikrodomborzat is hévízhasznosítási célokra igen kedvező. d) Talaj A hévizes hajtatóházakban végzett termelés tekintélyes mennyiségű — általában az üvegházi alapterület hússzorosában megadható — közvetlen járulékos szabad területet igényel, de ezenkívül még további lehetőleg nagy, belterjesen művelt, a melegházi termesztéssel egybehangolt mezőgazdasági területet. Röviden : a hévízhasznosítás mezőgazdasági lehetőségei igazán csak kedvező talajviszonyok közt bontakoznak ki. A Dél-Alföldön a legjobb talajok legnagyobb arányban a Tiszántúlon vannak,mégpedig az Orosháza—Battonya—Mezőhegyes háromszögben. A Tiszavölgyben, a többi természeti adottság szempontjából legkedvezőbb területen, a jó talajok foltosán váltakoznak gyöngébb, bár megjavítható minőségűekkel. Végül a legkedvezőtlenebb hévízadottságú Hátságon a talajviszonyok is a legszegényebbek, ami egyértelműleg jelzi a tájnak a mezőgazdasági célú hévízhasznosításban várható kisebb szerepét. e) Települési és gazdaságföldrajzi vonatkozások A mezőgazdasági hévízhasznosítás sok begyakorolt kézi munkást, jó szállítási, export- és közeli piaclehetőséget kíván, figyelembe véve, hogy a termény értéke és piactávolsága együtt nő. Az egészségügyi, kommunális és komplex hasz-