Vízügyi Közlemények, 1964 (46. évfolyam)

1. füzet - I. A települések és ipartelepek vízgazdálkodási üzemei és a regionális vízgazdálkodás

8 Dégen Imre szükséges beruházásokat. Ennek következtében az ipari és intézményi vízfogyasztás aránya a lakosság rovására jelentősen megnövekedett. Jellemző, hogy az elmúlt 10 év során a vízművek éves vízszolgáltatása 80%-kal növekedett, de a lakosság céljára szolgáltatott víz mennyisége mindössze 23—25%-kal emelkedett, ugyanakkor az ipari vízelvonás közel háromszorosára, a városi vízművek összes vízszolgáltatásához viszonyítva 39%-ról 60%-ra nőtt. Az üzemen belüli ipari vízgazdálkodásnál nem érvényesül kellően a technológiai fegyelem, nem eléggé alkalmazzák a víztakarékos gyártási technológiákat. II. A VÍZELLÁTÁS ÉS A CSATORNÁZÁS KAPCSOLATA A REGIONÁLIS ÉS AZ ÜZEMI VÍZGAZDÁLKODÁSSAL Felvetődik a kérdés, miért tárgyaljuk együtt a regionális vízgazdálkodás, az ipartelepítés, a lakó- és ipartelepek vízgazdálkodásának kérdéseit, holott a lakótelepek vízellátása és szennyvíz kezelése sok esetben eltér az ipartelepekétől és a lakótelepek, de az ipari üzemek túlnyomó része is még egyedi termelőberendezések felhasználásával, s nem regionális vízművek útján nyeri vizét. A regionális, az üzemi és a lakótelepi vízgazdálkodás jellemző sajátosságait nemcsak azért kell együtt tárgyalni, mert a részletekben megnyilvánuló különbségek ellenére műszaki problémáik sok tekintetben azonosak, hanem azért is, mert részben, vagy egészben ugyanazt a vízkészletet veszik igénybe, sőt sok esetben közös vízszerző, vagy vízszállító berendezéseket használnak. így szoros kölcsönhatásban vannak egymással. Ezért csak a „nagy térségi", regionális vízgazdálkodás és az üzemen kívüli vízbeszerzés és elvezetés, valamint a vizet felhasználó üzemek belső vízgazdálkodásának együttes szemlélete, kölcsönös kapcsolata alapján lehetséges a vízgazdálkodás feladatainak műszakilag és gazdaságilag optimális megoldása. E szemlélet érvényesülése mutatkozik meg abban is, hogy a városok és községek vízellátása mind jobban összekapcsolódik az ipar vízigényének kielégítésével, ami nem helyi jelleggel, hanem egy-egy terület komplex, regionális vízgazdálkodási rendszerének részeként valósul meg. Ezek tervezésének, építésének és üzemeltetésének feltételeit sok tényező határozza meg. Ilyenek a településhálózat, a településszerkezet, a laksürűség, a lakások technikai felszereltsége, az ipari termelés méretei és technológiai folyamatai, egészségügyi követelmények, a vízés csatornaművek építési és gépészeti kivitelezésének módja stb. Legfőbb, elsődleges meghatározójuk azonban egyfelől a termelőerők, másfelől a vízkészletek térbeli elhelyezkedése, a vízszerzés hidrológiai és hidrogeológiai körülményei. További alapvető fontosságú meghatározójuk a vízgazdálkodás termelő folyamatai — azaz a víztermelés

y vízelőkészítés, a vízelvezetés és szennyvíztisztítás mechanikai, kémiai, biológiai folyamatai. Az ipari és lakótelepi vízgazdálkodás eljutott a fejlődésnek arra a fokára,, amikor a korábbi részszemlélet, az elszigetelt egyedi megoldások helyett a feladatok eredményes megoldásánál olyan megfontolásból kell kiindulni, amely létrehozza az összhangot, a népgazdaság fejlődése, az ipartelepítés és a városfejlesztés, valamint a vízgazdálkodás között. Továbbá azokat az üzemi feltételeket