Vízügyi Közlemények, 1963 (45. évfolyam)

3. füzet - IV. Rövidebb közlemények

368 Perényi Károly 1. ábra. A veronai konferencia elnöksége. G. Trabucchi pénzügyminiszter megnyitja az „Öntözési napot". Tőle balra dr. V. Ronchi professzor, a konferencia elnöke, jobbra dr. L. Spellini, a központ újonnan választott eínöke és dr. A. Degan, a központ főtitkára szállítómagasságú vízszolgáltatásról volt szó. Az öntözések általában a vízforráshoz közel helyezkedtek el. Ellenben újabban az öntözőberendezések általában nem természetes vízfolyásból kapják vizüket, hanem kisebb-nagyobb tárolókból és kutakból. Gyakoriak nagy szállí- 1 tómagasságú, költségek vízemelések is és az öntözőrendszerek távoli, hosszú csatornákon át megközelíthető területeiket kell öntözésbe vonni. Előtérbe került így a vízadagolás, a víznormák pontos meghatározásának a kérdése mind víztakarékosság, mind gazdaságossági megfontolások miatt. A víznormák vizsgálata különösen az alábbiak miatt vált szükségessé : 1. Mind több monokultúrás öntözés létesül, ahol igen fontos a növéng szempontjából döntő (kritikus) időpontok figyelembevétele az öntözések ütemezésénél és a vízadagok megállapításánál. A. kritikus időszakok, amikor a növényeknek feltétlenül meg kell adni a meghatározott mennyiségű vizet, Olaszországban általában július hónapra és egyes esetekben augusztus elejére esnek (utóbbi pl. a délolaszországi partvidéken). 2. A nagg szállítómagasságok gyakoriak. Gyakran 300 — 400 m-re kell emelni az öntözővizet gyümölcsök, szőlők, virágkertészetek, stb. részére. A vízemelés költsége itt döntő a gazdaságosság szempontjából. 3. Kevésbé alkalmas területeken és talajokon is terjed az öntözés. Felületük egyenetlen, talajuk vízzáróbb. A vízadagok megállapításánál ügyelni kell a talajtelítettség, tócsásodás és az erózió elkerülésére (pl. dombvidékeken). 4. A csővezetékes, elsősorban esőztető öntözőberendezések elterjedése. Ezek a vízvezetés veszteségeit — melyek értékelése felületi öntözésnél mindig bizonytalan volt — a minimumra csökkentik. A veszteség zöme a párolgásra esik, mely mérhető, így különböző körülmények között értékelhető, figyelembevehető. A csővezetékes