Vízügyi Közlemények, 1963 (45. évfolyam)

4. füzet - IV. Kolin László: Az ivóvíz ózonos kezelése

az ivóvíz ózonos kezelése KOLIN LÁSZLÓ

1 1. Az ózonos vízkezelés világhelyzete A fokozódó vízigények világszerte egyre inkább szükségessé teszik, hogy ivóvíz-ellátás céljára tisztított felszíni vizet használjanak fel. A felszínalatti vízkészlet kimerülése illetve hiánya külföldön már a század elején több nagyvárost kényszerített rá arra, hogy ivóvizét közeli tóból vagy folyóból szerezze be. Hazánkban sem szokatlan dolog a felszíni vízből nyert ivóvíz, hiszen pl. Szolnok ivóvízellátását már 50 év óta felszíni Tisza-vízből biztosítják és régóta felszíni Balaton vízből látják el Siófokot és Balatonföldvárt is vizzel. Döntően azonban mégis csak most, az utóbbi években tértünk rá a felszíni ivóvízbeszerzésre, és elkészültek ill. tervezés alatt állnak az alábbi víztisztítóművek : Mohács —Pécs 40 000 m

3/nap Duna-víz, 1959 óta Budapest Felszíni Vízmű, I. ütem 100 000 m

3/nap Duna-víz, 1961 óta Dunaújváros Vasmű Víztisztító 2 400 m

3/nap Duna-víz, 1963-ban lép üzembe Budapest Felszíni Vízmű, II. ütem 100 000 m

3/nap Duna-víz, tervek készen Északnógrádi Reg. Vízmű kb. 10 000 m

3/nap Ipoly-víz, tervezés alatt Borsodi Reg. Vízmű kb. 36 000 m

3/nap Lázbérci-tározó, tervezés alat Szolnoki új Felszíni Vízmű kb. 36 000 m

3/nap Tisza-víz, tervezés alatt Dunaújvárosi Felszíni Vízmű kb. 40 000 m

3/nap Duna-víz, tervezés alatt A felszíni vízbeszerzés természetes velejárója, hogy a vizet a hálózatba való beengedés előtt tisztítani (ülepítés, derítés, szűrés) és csírátlanítani kell. A csírátlanítás legelterjedtebb módja hazánkban és külföldön egyaránt a klórozás. Sok előnyös tulajdonsága tette elterjedté és mondhatni általánossá a klórozást: a klór egyszerű beszerzése, tárolása, szállítása, kialakult adagoló berendezések, ismert és feldolgozott kémiai és bakteriológiai hatása, a maradék klór előnyös hatása a csővezetékek tisztántartása szempontjából stb. Mégis a felszíni vizekkel kapcsolatban éppen a klórozás ill. a klórozással kapcsolatban jelentkező íz és szaghatás váltja ki a legnagyobb ellenkezést. Figyelembe kell venni ugyanis azt, hogy a felszíni vizek az iparosodás fejlődésével — a leggondosabb szennyvíztisztítás mellett is — egyre inkább elszennyeződnek, s egyre inkább számítani kell a felszíni vizekben fenolnak és különbözőfenolszármazékoknak a jelenlétével. Fenoltartalmú víz klórozásakor azonban, 1 Kolin László oki. mérnök, a Mélyépítési Teruezö Válalat víztechnológiai osztályának szakosztályvezetője, Budapest.