Vízügyi Közlemények, 1963 (45. évfolyam)

1. füzet - II. Bata Géza: Új irányok a folyadékok mechanikájában

24 В ata Géza Ezeknek a kifejezéseknek egy függőleges fal mögötti áramlásban meghatározott és dimenzió nélküli értékei találhatók a 4. ábrán v

2/2g-\el osztva, vagyis százalékban kifejezve. Jól látható, hogy a leválási tartományon kívül az összes tag összege az egységgel egyenlő. A leválási tartományban а С constans az áramvonalhossz mentén eltérő értéket vesz fel (jelen esetben С = 0,55), mivel e tartomány nem tartozik a Kiáramláshoz. Minthogy ennek a constansnak nagysága az egész leválási tartományban azonos és ugyanakkor egyenlő közvetlenül a fal mögött kialakuló relatív nyomás értékével, az ebben az irányban haladó kutatás számottevő eredményeket mutathat fel a turbulens leválási tartomány tanulmányozásában . A Bernou/Zí-egyenletnek ebben a módosított alakjában nem szerepel az elveszett energia, mely hővé alakult a viszkozitás következtében, de ez elhanyagolhatónak látszik. Jelenlegi ismereteink szerint a turbulencia hatása (az L és a T tagok értéke) csakis mérések alapján határozható meg. Világos azonban az, hogy központi kérdés a Reynolds-íéle feszültség és az átlagos sebességértékek közti összefüggés meghatározása. Ezen a téren V. Nagy I. eredményeinek van jelentősége (5. ábra) [8]. 2. A leválási tartomány A legtöbb esetben a vízépítési tervezéseknél és építkezéseknél igyekeznek elkerülni a leválásokat a hozzátartozó mellék jelenségek (a rezgés, az örvénylés stb.) miatt. Meg kell azonban jegyeznem, hogy a műtárgyak legjobb alakjának keresésénél, amely egyben a leggazdaságosabb is, csaknem mindig a leválás megjelenésének határán vagyunk. Először is példaként a bukókra ható szívásra hivatkozunk, vagy szívás alatti bukókra, ahol gazdasági okok miatt közelítik meg a leválás határát [9]. A diffuzorok kialakításánál is elmennek a szélső szögértékig, ahol még nincs leválás. Ugyanígy, a repülő gépszárnyak szelvényének kialakításánál is addig a szélső szögértékig mennek el, ahol a leválás éppen megjelenik, mivel itt a legnagyobb az emelőerő (6. ábra) [27]. A leválási tartomány alakjának pontos előrelátása a gyakorlati hidraulika jelentős feladata és a hidrodinamikai ellenállás elmélete nem képzelhető el a testek mögött kialakuló leválási tartomány hidraulikai jellemzőinek ismerete nélkül. Érdekes azonban, hogy néhány különleges esetben, amikor mesterségesen idézik elő a leválást, hasznos is lehet, pl. a hőátvitel fokozására a leválási tartományokban a turbulencia fokozása révén, vagy a medencék szivornyával való kiürítésénél. Utóbbinál a leválást levegő bevezetésével szándékosan idézik elő azért, hogy a vízhozamot pontosan szabályozzák és elkerüljék a gyors egymásutáni leállást és megindulást. 5. ábra. A turbulencia keresztirányú intenzitása (V. Nagy) Fig. 5. Fluctuation transversale de turbulence