Vízügyi Közlemények, 1962 (44. évfolyam)
1. füzet - IV. Sulyok Béla: Gyümölcsösöntözés a növekedésgörbe alapján különös tekintettel a téli almafára
81 too пер 5. ábra. Talajnedvesség felhalmozódás és fogyasztás, a = a talajnedvesség halmozott mennyiségei, b = 200 napos téli almafa nedvességfogyasztási S görbéje, b t — 93 napos szamóca nedvességfogyasztási S görbéje Fig. 5. Accumulation anrl consumption of soil moisture, a = mass curve of soil moisture, b = moisture consumption curve S for 200 day winter apple tree, b t = moisture consumption curve S /or 93 day mulberry tree Az előzményekben előadottak értelmében a nedvességfogyasztási görbe kezdő és végpontja, „Á" és „B", egybeesik a növekedésgörbe kezdő és végpontjával. Ezen kívül közös a hervadási pontnak megfelelő pontjuk is. Miután mindkét görbe a középpontjára vonatkoztatva szimmetrikus, három azonos pont esetében a két görbe szükségszerűleg egybevágó. .De ebből következik, hogy a pillanatnyi növekedések görbéje is azonos a pillanatnyi nedvességigények görbéjével. Meg kell említeni, hogy a növekedéssel foglalkozó szakirodalom szántóföldi növényekre vonatkozólag az összefüggést az idő függvényében — mind a szárazanyag-mennyiség, mind a nedvességfogyasztást illetően — szintén az S görbét követőnek találja. Utalok itt Mitscherlich [58] régebbi tanulmányaira, valamint az újabbak közül Demolon [59], és Went közleményeire. Mitscherlich újabb kutatásai szerint [60] a rövid, 12 hetes tenyészidejű növény nedvességfogyasztása rövidebb és alacsonyabb, a hosszú 18 hetessé hosszabb és magasabb, de mindegyik S alakú. A szárazanyag tartalom görbéjének kezdő illetve végső pontja egybeesik a tenyészidő- (növekedési idő) kezdő illetve végpontjával (6. ábra). Mitscherlich szerint [61 ) amilyen mértékben emelkedik a termésmennyiség ugyanúgy nő a nédvességszükséglet is. Mivel a termésmennyiség egészséges gyümölcsfánál kiegyensúlyozott termesztési körülmények között egyenesen arányos a termőágak hosszával, tehát a növekedéssel, Mitscherlich fenti megállapítása valószínűsíti a növekedés és a nedvességszükséglet közti kapcsolat linearitását is. 6. ábra. Az 1 kg száraz anyagra jutó nedvesség-fogyasztás (nedvesség szükséglet) a tenyészidő függvényében Mitscherlich után Fig. 6. Moisture consumption fmoisture demand) per 1 kg dry material as a function of the growing period (after Siitscherlich) 6 Vízügyi Közlemények A siáraianyagtartalom minden • kg-jára jutó nedvességfogyasílás Talajnedvesség, mm
