Vízügyi Közlemények, 1962 (44. évfolyam)
1. füzet - IV. Sulyok Béla: Gyümölcsösöntözés a növekedésgörbe alapján különös tekintettel a téli almafára
82 Sulyok Béla 7. ábra. A nedvességfogyasztás és a pillanatnyi nedvességigény menete a gazdasági év alatt F ig. 7. The trend о/ moisture consumptionand momentary moisture demand during the agricultural year A két görbének az előzőekben matematikailag igazolt azonossága jelen esetben tehát linearitást jelent vagyis azt, hogy a növekedés egyenesen arányos a növekedéshez szükséges nedvességfogyasztással, a pillanatnyi növekedésé pedig a pillanatnyi nedvességfogyasztással. Az arányossági tényezőt l-nek választva a görbék éppúgy jelentenek növekedést mint nedvességfogyasztást, valamint pillanatnyi növekedést mint pillanatnyi nedvességfogyasztást. Ez indokolja a 2. ábra harang alakú görbéjének nedvességigény feliratát. A görbék azonosságára a megelőző fejezetben közölt megállapítás azonban a matematikai exaktság dacára is csak megközelítően igaz. Ugyanis feltételeztük azt, hogy lia nincs növekedés, nincs nedvességfogyasztás, illetve nedvességigény, vagyis a nedvességfogyasztás mindenkor növekedést von maga után. Ez azonban nem áll, mert a növekedés időtartamán kívül is van szükségszerűleg nedvességfogyasztás. Tudvalevően a gyümölcsfa a nedvességet még nyugalmi állapotában sem nélkülözheti teljesen. A nedvességfogyasztás valószínű képe tehát a 7. ábra szerinti lesz, vagyis a növekedési időtartamon kívül felhasznált Д, illetve A 2 nedvességmennyiségeket is beszámítva, a helyes értékeknél magasabbakat vettünk figyelembe. Ezeknek a mennyiségeknek számszerű étéke valószínűleg csekély, azonban nem állapítható meg és így figyelembe sem vehető, mivel a növekedés időtartamán kívül a görbe futása ismeretlen. Ám e hiba hatása kiküszöbölődik. Ugyanis a 2. ábrán látható, hogy annak kezdőpontjából a görbéhez csak egy érintő húzható (A— В egyenes). Matematikailag igazolható, hogy az érintési pont B, jól megközelíti a hervadási pontot H P-t. Ezzel az egyenessel párhuzamosan a görbe végpontjából a P érintési ponthoz rajzolható a másik érintő egyenes (10-P). A P pontig a görbe enyhén emelkedik, a HP ponton túl enyhén emelkedve csökken : e két pont közé esik a rohamos emelkedés szakasza —• tehát egyben a rohamos nedvességfogyasztás szakasza is, vagyis végeredményben az a szakasz, illetőleg időszak, mikor a gyümölcsfát öntözni kell, feltéve hogy a talajnedvesség mennyisége nem elegendő. Matematikailag igazolható, hogy az öntözési időszak kizárólag a növekedés időtartamának függvénye, s kezdőpontja annak 36%-ára, a végpontja pedig kereken 64%-ára esik (8. ábra). 3. Az öntözési időszak megállapítása
