Vízügyi Közlemények, 1962 (44. évfolyam)

4. füzet - VIII. Ismertetések

604 Ismertetések A BERLINI „TIEFWERDER" VÍZMŰTELEP t J TISZTÍTÓBERENDEZÉSE Ismerteti: BULKAI PÁL Hünerbcrg, K. : Die neuen Aufbereitungsanlagen im Wasserwerk Tiefwerder der Berliner Wasserwerke

. Das Gas- und Wasserfach 1902/4. A tiefwerderi vízmű első termőtelepét még 1913/14-ben létesítették. A telep kezdetben 15 000 m

3/nap, majd az 1926/27. évi bővítés után 50 000 m

3/nap teljesítménnyel dolgozott. 1945 után a nyugati szektor mintegy 2,2 millió lakosának a berlini vízmű megmaradt kapacitása nem volt elég. így sor került a tiefwerderi telep bővítésére is. Üj kútcsoport és tisztítótelep építésével a kapacitást 1961 áprilisára 100 000 m

3/napra emelték. A régi vízmű telep 140 kútja két csoportban létesült, egy részük a Havelvölgy hosszában észak felé, a másik részük ettől délre, a Havelpart mentén, a Rupenöbölnél (1. ábra). A bővítés folyamán 1955-től kezdve feltárták a Rupen-öböl kútcsoporttól délre fekvő, még nem foglalt Havel-partszakaszt, s kiképezték az ún. „Schildhorn"-i harmadik kútcsoportot. Ehhez a telephez a kútesoporton kívül 18 db 80 m mély, önállóan bekapcsolt kút is tartozik. A régebbi üzemterületen több szivornyavezetékbe kapcsolt kutat, melyek még régi Thiem-féle szitaszűrővel készültek, modern nagyteljesítményű kavicsszűrős kúttá alakították. Ezekkel az új építkezésekkel és felújításokkal a kapacitást 100 000 m

3/nap-ra emelték. A régi kutak felújításánál végeztek kísérletet olyan kúttal, amely már 25 év óta nem működött, mert vizének magas volt a kloridtartalma. A kút belső felületének víz alatti fényképezése kimutatta, hogy hosszabb idejű üzemszünet után sem lehetett az elévülés jeleit felfedezni. Teljesítményének megállapítása céljából próbaszivattyúzást végeztek, amelyből kitűnt, hogy ugyanolyan teljesítményű, mint egy új kút. Kb. 2 évi üzemidő után újból lefényképezték a szűrő belső felületét. Ekkor azonban már barnás-sárga vas- és mangánlerakódások formájában kivehetők voltak az elévülés jelei. A kísérlet — legalábbis ez esetben — azt mutatta, hogy az üzemen kívüli kutak nem évülnek el. A három víznyerő területről (Tiefwerder, Rupenhorn, Schildhorn) származó nyersvíz legfeljebb 4,2 mg/l vasat, 0,55 mg/l mangánt, 29 mg/l — sőt egyes kutakban 46 mg/l — szabad szénsavat tartalmaz. A régi csörgedeztető rendszerű levegőztetők és a szűrők a vastalanítást és mangántalanítást nagyon változó és rossz hatásfokkal végezték, s a víz a kívánt mészszénsav egyensúlyt nem érte el. Ezt részben a különféle kutak változó vízminősége okozta. Jóminőségű víz szolgáltatásának érdekében új levegőztető- és szűrőtelepet építettek a megnövekedett kapacitásra. Ezzel együtt új tisztavíz-medencék, öblítővíz visszanyerőtelep és szociális helyiségek létesültek. Mivel a jelenlegi nyers- és tisztavíz-szivattyúk még valószínűleg tíz évig megfelelőek 1. ábra. A tiefwerderi vízmütelep helyszínrajza