Vízügyi Közlemények, 1962 (44. évfolyam)

4. füzet - VIII. Ismertetések

ISMERTETÉSEK Rovatvezető : STAROSOLSZKY ÖDÖN GÁTTÁBLÁK BEZGÉSE Ismerteti: BOGÁRDI ISTVÁN Naudascher, E.: Vibration of gates ttaring overflow and underflow. Proceedings of ASCE

, sept. 1961. part. 1. A vizi műtárgyakon fellépő rezgésjelenségek iránti érdeklődést az indokolja, hogy mind a tervezőnek, mind a műtárgy kezelőjének munkája folyamán figyelembe kell venni az esetleges rezgési folyamatokat. A tervező mérnök tevékenysége ebben a tekintetben két irányú: 1. Olyan szerkezeti elrendezést kell választani, amely a legelőnyösebb a rezgés szempontjából, azaz a rezgést ki kell lehetőleg küszöbölni. 2. Ha a rezgés lehetősége a megfelelő típus kiválasztása után még mindig fennáll, csillapító elemeket kell tervezni. A műtárgy kezelőjének ismernie kell a működésnek azokat a fázisait, amikor a rezgések a legerősebbek (vagy egyáltalán előállnak) és törekedni kell arra, hogy ezek ideje a legkisebb legyen. A kutatásnak az a célja, hogy ezeket a tervezési határértékeket és kezelési utasításokat megállapítsa. A jelenség számítással való megközelítése nagyon bonyolult és csak bizonyos feltételezésekkel lehetséges. Ennek megfelelően a rezgési jelenségeket mindenütt a világon a tervezés időszakában kisminta kísérletek segítségével vizsgálják. (Meglevő műtárgyakon végzett mérésekről még nem értesültünk. Ennek természetesen äz is az oka,' hogy jól megtervezett gátakon rezgés nagyon ritkán lép fel.) A közelmúltban Naudascher jelentős vizsgálatot végzett a gattáblákon fellépő rezgésjelenségek körülményeinek tisztázására és Györké Olivér я Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet laboratóriumában modellkísérleteket folytatott. A kísérletek eredményei elsősorban tervezőink számára fontosak, hogy a különösen veszélyesnek látszó megoldásokat a jelenleg tervezett duzzasztóműveknél elkerülhessék. Ha az áramlási viszonyokat és a gát szilárdságtani viselkedését a valóságnak megfelelően akarnánk kicsinyíteni, a Frou.de és à Cauchy-iéle kismintatörvényt együttesen kellene figyelembe venni. Ez azt jelentené, hogy a következő feltételt kellene betartani: e ahol E = a valódi szerkezet rugalmassági modulusa, e = a kisminta anyagának rugalmassági modulusa, Л = hosszak átszámítási aránya. Természetesen ezt a feltételt nem lehet megvalósítani. Györké vizsgálatánál, ahol Л = --al dolgoztak, e = —-nak megfelelő anyagot nem találtak. Ezt a