Vízügyi Közlemények, 1962 (44. évfolyam)

4. füzet - VIII. Ismertetések

598 Ismertetések nehézséget úgy igyekeztek megoldani (mindkét kísérletnél), hogy a kismintát teljesen mereven építették be, és így a rugalmas alakváltozásokból származó lengéseket kiküszöbölték. Ennek megfelelően a valóságban ténylegesen létrejövő rezgéseket csak egy bizonyos pontossággal tudták meghatározni. A kartsruhei Hidromechanikai Intézet laboratóriumában kétféle kísérletet hajtottak végre. Az egyik egy kettős falú táblás gát kismintája, amelyet a Ruhr folyóra terveztek (1. ábra). A cél az volt, hogy kiválasszák három táblaelrendezés (2. ábra) és öt utófenék típus közül azt a megoldást, amely a legkevésbé rezeg. A feladat azért volt érdekes, mert a műtárgy gyakran fogegvidőben felső átbukással és alsó átfolyással működni. Az eddigi irodalmi adatok rámutattak arra, hogy a gátak ilyen állapotban a leghajlamosabbak a rezgésre. A másik kísérletnél egy idealizált gát kismintáját alakították ki, abból acélból, hogy a rezgésgerjesztés mechanizmusát tanulmányozzák. 0.7 ae 0.5 0,ь. 0.3 01 0.' 0.0. 0.0 0.1 o.? a? OA djdo 0,5 0,6 0.7 0.8 3. ábra. A gát alatti vízszín az alvíz függvényében 1. ábra. Atbukással és átfolyással működő gát 2. ábra. Táblás gátak kismintája