Vízügyi Közlemények, 1962 (44. évfolyam)
4. füzet - V. Szepessy József: Völgyzárógátak építése alatti árvizek levezetése
A völgyzárógátak árvízlevezetése 657 Ahogy az épülő völgyzárógát egyre magasabb lesz, az ideiglenes elzárás elveszti korábbi jelentőségét. Az igazi veszélyt most már nem az ideiglenes elzárás, hanem az épülő völgyzárógát meghágása jelenti. Ahogy a völgyzárógát egyre magasabb lesz, csökken egy esetleges meghágás valószínűsége,' viszont egyre nő annak a kárnak a várható nagysága, amit egy meghágás okoz. Növekszik a vízlépcső nagysága, megnő a tározott vízmennyiség, ami egv szakadás helyén lezúdulhat. Ha 4—5 m magas földgátat 0,5 — 1 millió m 3 víz tározódása után hág meg egy árvíz, valószínű, hogy a szakadás helyén, a völgyfenéken is, mély kimosások keletkeznek, amik esetleg a gát nyomvonalának megváltoztatását is szükségessé fogják tenni. Ugyanez vonatkozik az ideiglenes elzárásra is, ha azt túl magasra tervezzük. Elérhetjük végül a gát építésével azt a magasságot, amelynél a műtárgynak a felvízszint emelkedésével növekvő vízszállító képessége, és a le nem szállított vízmennyiség rendelkezésére álló tározótér annyira megnőnek, hogy mértékadó gyakoriságú árvíz nem fog már az adott magasságú gáton átbukní. Kisebb gátaknál ezt az állapotot valószínűleg csak a gát teljes tervezett magasságának elérésekor biztosíthatjuk, amikor már a végleges árvízlevezető műtárgyak is üzembe léphetnek. Az építkezés menetének részletes vizsgálata után az építési időt olyan egymásutáni fázisokra bontjuk, melyeken belül egyetlen mértékadó árvízszinttel, egyetlen árvízi hozammal számolhatunk. Különválasztjuk a völgy teljes lezárása előtti, és külön az azutáni időszakot. Az utóbbit is célszerűen több szakaszra bontjuk, feltételezve, hogy a gát 1—2 m magas „lépcsőkben" épül. Hangsúlyozni kell, hogy ezt a vizsgálatot nem lehet a tervezéstől elkülönített, a műszaki tervezést követő ellenőrzésnek felfogni, mert eredménye visszahat a tervezésre is, az ideiglenes árvízlevezetésre a műszaki tervezés közben is gondolni kell. 2. Mértékadó árvíz-valószínűség meghatározása (ad 2.) A feladat két részből áll : Az első: hidraulikai számítással meg kell határozni a vizsgált fázisban a mértékadó árvíz hozamának nagyságát, mértékadónak azt az árvizet tekintve, ami abban az építési fázisban kárt okoz. A második: meg kell állapítani a mértékadó hozamú árvíz előfordulási valószínűségét. A példaképpen leírt számítási séma a következő lépésekből áll: a) A gát alatti völgyszelvény vízhozamgörbéje (1. ábra). Ez megadja, hogy közvetlenül a gát alatt mérve milyen vízszinttel folyik le valamely adott hozamú árvíz. A görbe részben helyszíni mérések felhasználásával, hidraulikai számítások alapján készül. Ha az építkezés folyamán az alvízi medret rendezni fogjuk, két görbét kell felrajzolni. Az árvizek szintjét csökkentő mederrendezést lehetőleg az építkezés korai szakaszában kell végrehajtani. b) A vízleeresztő műtárgyak vízhozamgörbéje (2. ábra). A már elzárt völgyben a víz leeresztésére felhasznált műtárgyak felvízszintjét adja meg a levezetett vízhozam függvényében. Hidraulikai számítással készül: adott nagyságú vízhozamnál az 1. ábráról leolvasott alvízszinthez hozzáadjuk a vízszállító rendszer számított 1. ábra. Vízhozamgörbe a gát gát alatt, Q = árvízi hozam, z a = gát alatti szelvény (me 3er és hull mtér) vízszinté, 1 = mederrendezés előtt, 2 = mederrendezés után
