Vízügyi Közlemények, 1962 (44. évfolyam)

4. füzet - V. Szepessy József: Völgyzárógátak építése alatti árvizek levezetése

556 Szepessy József h veszteségét. Több, párhuzamosan dolgozó műtárgy esetén természetesen a rendszer eredő veszteségét kell számítani. c) A tározótér térfogatának görbéje. Az eredeti terv része. Megadja, hogy milyen vázszinthez mekkora tározótérfogat tartozik. A tározótér rétegvonalas térképéről planimetrálással készíthető el (3. ábra). d) Különböző hozamú árvizek előfordulási valószínűsége (4. ábra). A görbe alapadatait a völgyzárógát árapasztójának méretezésével kapcsolatban az eredeti terv tartalmazza. A mértékadó árvízi hozamok számítása hidrológiai feladat, megoldását az irodalom részletesen tárgyalja [1, 2, 3]. Ezzel kapcsolatban a szerző arra szeretné a figyelmet felhívni, hogy kisebb vízfolyásainkon fokozottabban kell a tapasztalati adatokon alapuló statisztikai módszereket figyelembe venni, mint a rendszerint rövid, közvetlen észlelési adatsorokat. Kis vízgyűjtőterületen a vízjárás szélsőségesebb, mint nagy folyókon, ezért a néhányéves (esetleg évtizedes) adatsort nem szabad a ritkán előforduló árvizek számítására mértékadónak elfogadni. Hazai viszonyokra jól használható a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézetben kidolgozott, legelőször Csermák Béla által ismertetett módszer [1], mely módot ad arra is, hogy a különböző gyakoriságú árvízi hozamok valószínűségét valamelyik adatpár ismeretében kiszámíthassuk. A módszert részletesen ismerteti Kézdi Árpád és Markó Iván földművek víztelenítésével foglalkozó kézikönyve is [13]. Az eddig elkészített segédletek felhasználásával valamely adott gátkoronaszintet elérő árvíz előfordulási valószínűsége közvetlenül számítható, ha a tározó\у~К.2Ы! I 4. úbra. Különböző hozamú árvizek előfordulási valószínűsége I УК. 2ЫС I 3. ábra. A tározó térfogat-görbéje 2. ábra. Ideiglenes árapasztó vízhozamgörbéje