Vízügyi Közlemények, 1962 (44. évfolyam)

2. füzet - II. Pásztor Dezső-Szivák Attila: Hidraulikusan szállított anyagok beépítése

206 Pásztor D.—Szivák A. Kifejezzük a térfogat százszorosát: (2) A szilárd—folyadék súlyarány — amely a zagyban levő szilárd és folyadék súly rész egymáshoz való viszonyát jelenti — az előbbiekhez hasonlóan vezethető le: 1 tonna szilárd anyaghoz tartozó víz súlya F tonna l/y

s

z m

3 szilárd anyaghoz tartozó víz térfogata F m

3 felírva a zagyfaj súlyt nyerjük: Ebből kifejezzük a folyadékarányt (3) Végül a szilárdanyagtartalom az egységnyi térfogatú zagyban levő szilárd rész súlya. Tehát: G G 1 m

3 zagvban van — m

3 szilárd rész -4-1 m

3 víz У« 7sz Q 1 m

3 zagyban van G tonna szilárd rész + 1 tonna víz 7sz A zagyfaj súly az előbbiek szerint: = G + 1 - G/y

s

z ' 7

z G/y„ + 1 - G/y

s

z • A szilárdanyag tartalom pedig: Г = У

г ~ 1 1- 1/Vsz Az 1.2. 3. és 4. képletek közös paramétere a zagy fajsúlya, tehát egyikből a másik számítható. Az egyes paraméterek közötti eltérés kihangsúlyozása céljából grafikusan bemutatjuk a — leggyakrabban előforduló y

s

z = 2,65 t/m

3 fajsúlyú anyagokra a zagy fajsúly változásának törvényszerűségét a súlyszázalék, a térfogatszázalék, a szilárd—folyadék-arány és a szilárdanyag-tartalom függvényében (17. ábra). Az iszapolás mechanikájának jelenlegi — kezdeti — szakaszában az előbb említett két leghatékonyabb változónak — a szilárd rész szemszerkezetének és 17. ábra. A zagytöménység különböző paraméterei a zagyfajsúly függvényében Abb. 17. Verschiedene Parameter der Schlammkonzentration als Funktion der Schlammwichte