Vízügyi Közlemények, 1962 (44. évfolyam)
2. füzet - II. Pásztor Dezső-Szivák Attila: Hidraulikusan szállított anyagok beépítése
Hidraulikus anyagbeépítés ] 95 a zagy töménységének — hatásán kívül egyéb változók hatását nem tudjuk — véleményünk szerint nem is lényeges — figyelembevenni. A vizsgált problémakör így is igen sokrétű és bonyolult. Az egyéb változók hatásának figyelembevétele egy későbbi szakaszban következik, ahol a leegyszerűsített problémákat már megoldottaknak lehet tekinteni és csak finomításokra lesz szükség. 2. Az iszapolt lejtó kialakulása Vízöblítéses földmű építése során a csővezetékből az iszapolt lejtőre kerülő zagy szétterül, szilárd anyag tartalmát fokozatosan lerakja, elérkezik az ülepítő tóhoz, ott mélységben is szétterül, áramlása lassúbb lesz, a maradék szilárdanyag tartalmát — vagy annak egy részét — az ülepítő tó vizében leülepíti, végül a maradék tiszta víz — vagy csak finom szemcséket tartalmazó híg zagy — távozik (18. ábra). IS. ábra. Az iszapolt lejtő részei Abb. 18. Teile der geschlämmten Böschung Ebben a folyamatban két olyan szakaszt különböztetünk meg, melyek alapvetően különböznek egymástól, és amelyeknek aránya nagy hatással van az épülő gát tulajdonságaira: a víztükör feletti, és a víztükör alatti szakaszt. A víztükör feletti szakaszon iszapolási, hordalékmozgási törvények uralkodnak, míg a víztükör alatti iszapolásnál az ülepedési törvények lépnek előtérbe. Ennek megfelelően a kétféle iszapolási szakaszon belül keletkezett töltésrész is igen lényeges különbségeket mutat. Röviden úgy jellemezhetjük, hogy a víz felett iszapolódik ki a töltés stabilitását adó szerkezet, míg a víz alatti iszapolásnál a töltés vízzáró része keletkezik. a) A víztükör feletti szakasz A víztükör feletti szakasz hasonló egy természetes, hordalékos folyómederhez. A korábban iszapolt rézsűre jutó zagy szétterül, kis mélységgel áramlik és áramlás közben kialakult medrét a hordaléklerakódásoknak megfelelően változtatja. Sajátos áramlási viszonyok alakulnak ki, ahol az áramlás viszonyait a folyadék,
