Vízügyi Közlemények, 1962 (44. évfolyam)
2. füzet - II. Pásztor Dezső-Szivák Attila: Hidraulikusan szállított anyagok beépítése
Hidraulikus anyagbeépítés ] 95 A többi tényező kihatása is lehet — bizonyos esetekben — jelentős. Az említett két tényező azonban alapvetően megszabja a zagy fizikai tulajdonságainak alakulását. A szilárd rész szemszerkezetét a talajmechanikából jól ismert szemeloszlási görbével, a méitékadó szemnagysággal (D m) és az egyenlőtlenségi koefficienssel (U) jellemezhetjük. A mértékadó szemnagyság az a szemcseméret, melyből az anyagban legtöbb van, súlyszázalékban kifejezve. Az egyenlőtlenségi együttható pedig a 60 és 10 súly százalékhoz tartozó szemcse átmérőjének hányadosa. Üjabban a külföldi irodalomban a vízöblítéses földmunkák elemzése során a szemszerkezetet többen a homogenitási együtthatóval jellemzik. A homogenitási együttható: 4» 'io 5 0 ' T «il Ahol d m, d, n és d 9 0 a 10, 50 és 90 súlyszázalékhoz tartozó szemátmérő. A zagy töménységét több parameter segítségével adhatjuk meg. Az egyes parameterek közötti összefüggés nem minden esetben világos. Irodalmi közleményekben is különböző mérőszámokat használnak és sokszor nem közlik deffiníciószerüen, hogy éppen melyiket alkalmazzák. Ez igen sok félreértésre ad okot. A félreértések kiküszöbölése céljából a fontosabb parameterekçt összegyűjtöttük, definiáltuk és a közöttük levő összefüggéseket levezettük. Fontosabb a zagy töménységét megadó parameterek a súlyszázalék (,,S"%), térfogatszázalék (,,T"%), szilárd-folyadéksúlyarány („Sz/F"), szilárdanyag-tartalom (,, G" t/m 3) és zagyfajsúly („y" t/m 3. A következőkben az első négy felsorolt parameter összefüggését adjuk meg az ötödikkel, a zagyfaj súllyal. így bármelyik parameter átszámítható bármelyik másikra. (Levezetéseinkben „y s z" a szilárd anyag száraz térfogatsúlyát jelenti). A súlyszázalék a zagy fajsúly függvényében a következőképpen vezethető le: 1 tonna zagyban van: s tonna szilárd +(1 — s) tonna víz 1 tonna zagyban van: s/y s z m 3 " +(1 — s) m 3 víz felírva a zagyfaj súlyt, definíciószerűen : súly s + 1 — s y = -— - . térfogat s/y s z -f 1 — s Ebből a súlyszázalék ( S): S% = 100 ~ ] (1) y 2 - yjysz Tehát a súlyszázalék az egységnyi súlyú zagyban levő szilárd anyag súlyának százszorosa. A térfogatsúlyszázalék az egységnyi térfogatú zagy szilárdanyag tartalma térfogatának százszorosa. 1 m 3 zagy tartalmaz t m 3 száraz anyagot + (1 — t) m 3 vizet 1 m 3 zagy tartalmaz ty s z tonna száraz anyagot -f (1 — t) tonna vizet. Az előbbihez hasonlóan felírhatjuk a zagyfaj súly összefüggését: ty S 2 + l-t Г г~ t+l-t •
