Vízügyi Közlemények, 1962 (44. évfolyam)

1. füzet - VIII. Ismertetések

156 Ismertetések Földgát A két hullámtéri földgát hossza 1270 m és 860 m, a mederbe épített részé pedig 1265 m. A helyszínen található homokból épült és a betonműtárgyakkal való csatla­kozásoknál kialakított rövid szádfalsorokon kívül egyéb szivárgásgátló nincs. A hullámtéri részek az elzárás védelme alatt épültek és az alvíz felőli oldalon az agyagos-homokrétegig hatoló csődrénnel rendelkeznek. A mederbe épült földgát kőszórás védelme alatt a 20 m mély vízbe létesült. A 47 m magas földgát hidromechanizációs módszer segítségével létesült. A föld­gát tározó felőli rézsűjét betonlapok védik. Megépítése a jelenleg rendelkezésre álló legnagyobb, 1000 —80-as úszó-szívókotrókkal történt. Főbb mennyiségek és építési költségek A vízlépcső építésénél elvégzett földmunkák mennyisége 144,3 millió m 3 beton és vasbeton munka 5,62 millió m 3. Drének és szivárgók létesítése 1,56 millió m 3, kőszórás és kőhányás 1,50 millió m 3, szádpalló verés 30,4 ezer t, vasszerkezet és gépészet 71,6 ezer t. A vízlépcső építésénél is széleskörben alkalmaztak előregyártott elemeket: az árapasztók födémszerkezeteiben, a szívócsöveknél, erőtelepnél, duzzasztóműnél és a zsilipeknél. Az előregyártott vasbeton összmennyisége 170 000 m 3 volt. A víz­lépcsőnél nagy mennyiségben került gyártásra a nagypaneles építkezéshez szükséges keramzit. A gépesítés magas foka lehetővé tette nagy teljesítményű erőgépek alkal­mazását. Egy sor gépet az építkezés során hoztak létre, vagy alakítottak át az épít­kezés sajátságos viszonyainak megfelelően (vibrohengerek, szádpallóverő vibrátorok, pneumatikus cementkiürítők, betonvasat szállító gépek, betonmelegítők, stb.). Összehasonlítva a kujbisevi vízlépcsővel és mintegy a volgográdi vízlépcső műszaki-gazdaságossági jellemzőjeként megjegyezhető, hogy annak ellenére, hogy a geológiai viszonyok azonosak és nagyobb létesítményről van szó, lényeges mennyiség­csökkenés tapasztalható éspedig: földmunka 12%-kal, betonvasszerelési munkák 45%-kal, vasszerkezeti és szádfalazási munkák 22%-kal csökkentek. Ha az 1 kW kiépítési teljesítményre eső fajlagos mennyiségeket összehasonlítjuk az egyes volgai vízlépcsőkön, akkor kitűnik, hogy azok a volgográdi vízlépcső esetében a legkisebbek. Az összehasónlítást az I. táblázatban közöljük. 1 kWó energiatermelés faj­lagos beruházási értéke 0,68 ru­I. táblázat bel. Az 1 kWó önköltsége 1,1 кор. A volgográdi vízlépeső népgazdasági hatása A volgográdi, illetve volzs­szkiji jelenleg a világ legna­gyobb vízerőmüve, amelyet a XXI f. pártkongresszusról nevez­tek el. Műtárgyainak komplex népgazdasági jelentősége van mind energetikai, mind más népgazdasági ágazatok szempont­jából. Elsősorban természetesen energetikai szempontokat képvisel és biztosítja a Szovjetunió Volgai, Központi és Déli energiakörzeteinek ellátását. Több mint 2,5 millió kW teljesítmény és 11 milliárd kWó energiatermelés jellemzi és a másik nagy volgai vízlépcsővel," a Leninről elnevezett Kujbisevi vízlépcsővel a Szovjetunió európai részén kialakuló egységes energiarendszer alapja. A volgográdi és kujbisevi vízlépcsőktől kiinduló magasfeszültségű távvezetékek az Uraiba, Moszkva és Donbassz felé osztják el, és továbbítják az áramot és lehetőséget nyújta­nak hatalmas területek villamosítására. A távvezetékek 110, 220 és 500 kV-ak. Vízlépcső megnevezése 1 kW kiépítési teljesítményre eső mennyiség [m 3] Vízlépcső megnevezése földmunka bétonmunka Ribinszk 80,0 4,0 Gorkij 121,0 3,5 Kujbisev 66,0 3,0 Volgograd 57,0 2,2

Next

/
Oldalképek
Tartalom