Vízügyi Közlemények, 1962 (44. évfolyam)

1. füzet - VII. Kisebb közlemények

Károlyi Z.: Feladataink a hordalékvizsgálatoknál 131 A görgetett hordalék árvízi mérése a nagy sebességek, a sok hordalék, főleg a nagy víztükör-szélesség miatt gyakran nem kis nehézségekkel jár, nem is beszélve arról, hogy hirtelen jövő árhullámok áradó ágának megméréséhez — amikor pedig a legnagyobb a hordalékhozam — a mérőesoport általában nem tud idejében megérkezni. A meglevő árvízi hordalékmérések ezért túlnyomó részben apadó víznél történtek. Vízlépcsőknél főként gazdaságossági szempontból fontos a hordalékviszonyok minél részletesebb ismerete. (Tudni kell, milyen költséget igényel a feltöltődés elleni küzdelem). Figyelembe véve, hogy a laboratóriumokban levezetett hordalékszállítási képletek segítségével csak igen kis pontosságú és bizonytalan eredmények kaphatók, továbbá, hogy a hordalékmozgást befolyásoló számos hidraulikai paramétert és morfológiai tényezőt nem tudjuk gyakorlati szempontból megfelelő eredménnyel számbavenni, az áradó és apadó víznél szállított hordalék mennyiségére nézve pedig egyáltalában nem rendelkezünk laboratóriumi adatokkal, a közvetlen hordalékmérést semmiképpen sem nélkülözhetjük feladataink megoldásához. A mérési módszereknél figyelemmel kell lenni a mozgási fázisokra, ehhez a szemösszetétel vizsgálata és a 'zörejlehallgató készülék is segítségül hívható. Az évi hordalékszállítás megállapításánál a mozgási fázisok ismerete tlöntő tényező. Korábbi tanulmányunkban [3] ugyanis kimutattuk, hogy a mozgó szemek nagysága jellemző a mozgás fázisára, arra, hogy a mederanyagnak csak bizonyos frakciói mozognak-e (részleges mozgás), vagy pedig, különösen árvízkor mindenféle szemnagyság mozog (teljes mozgás). Ezt egyértelműen csak a hordalékfogóval lehet megállapítani. A határhelyzetek kikutatásában azonban a zörejlehallgató készülék hasznos szolgálatot tehet. A hordalékfogó laboratóriumi vizsgálata Az ország legfontosabb folyószaksza, ahol a hordalékvizsgálatnak szinte sorsdöntő jelentősége van: a Felső Duna. Éppen ezért itt volt a magyar hordalékkutatás bölcsője. A magyar Dunán és a csehszlovák határszakaszon a hordalékviszonyok beható ismerete nemcsak a feltöltődő jelleg leküzdése, illetve lehető ellensúlyozása, tehát folyamszabályozási szempontból szükséges, hanem, még fontosabb a tervezett erőművek építése érdekében. A Felső-Dunán részben laboratóriumi vizsgálatokkal, részben természetben végzett kísérletezéssel kialakított hordalékfogót |lj a magyar vízrajzi szolgálat 1952-ben rendszeresítette. Kétféle kivitelben, az eredeti 0,5 m szélességű és 2/3-ára kicsinyített típus készült el és ezzel a készülékkel éveken keresztül végeztek a magyar folyókon rendszeres hordalékmérést, általában elég jó eredménnyel. Elmaradt azonban a megfelelő laboratóriumi felkészültség hiánya miatt a készülék hatásfokának meghatározása. Már pedig bizonyos — és ezt a külföldi adatok is bőségesen bizonyítják — hogy a fogókészülék akár fenékre eresztésekor, akár a fenéken való fekvéskor bizonyos mértékben befolyásolja a víz és a hordalék mozgását, tehát a készülék szükségszerűen nem dolgozhat 100%-os hatásfokkal. A Duna magyar-csehszlovák határszakaszán, mivel a szabályozási munkákat a két parti állani egységes tervek szerint közösen végzi, fontos szempont volt, hogy a hordalékvizsgálatok is lehetőleg egységes eszközökkel folyjanak. Ennek érdekében a magyar szolgálat "Í951-ben átadta a magyar részről máiévek óta használt hordalékfogót a csehszlovák szolgálatnak, amely a készüléket lemásolta, még egy példányban elkészítette és azzal 1952 —1953-ban rendszeres hordalékméréseke l végzett főleg Pozsonynál és Bősnél (Gabcikovo). Az értékes, sok kísérlettel kialakított és kipróbált hordalékfogó készülék újszerűsége annakidején világviszonylatban is nagy feltűnést keltett. Minthogy a közös Dunaszakaszon minden szolgáltatást ellenszolgáltatással egyenlítenek ki, a csehszlovák fél a készen kapott mérőeszköz, mint magyar szellemi* termék ellenértékének kiegyenlítése fejében felajánlotta, hogy a prágai Vízépítési Laboratóriumban elvégezteti a készülék még hiányzó laboratóriumi ellenőrzését és hatásfokának meghatározását. 9*