Vízügyi Közlemények, 1962 (44. évfolyam)
1. füzet - VII. Kisebb közlemények
132 Kisebb Közlemények Éppen ezért joggal tekinthetjük a prágai eredményeket közös szellemi tulajdonnak, amelyek felhasználására nekünk is épp úgy jogunk van, tehát figyelmet kell rá fordítanunk. A vizsgálatok 1953 — 1955 között folytak, dr. Pavel Nováknak, a műszaki tudományok kandidátusának vezetésével. Ő hozta nyilvánosságra az eredményeket 1959-ben a prágai Vízgazdálkodási Kutatóintézet Munkák és Tanulmányok című kiadványsorozatában [2]. A rendkívül értékes tanulmány számos laboratóriumi mellékeredményt is tartalmaz, ezenkívül sok módszertani vizsgálatot ismertet. Ezek közül azonban csupán azokra térek ki, melyek a magyar hordalékvizsgálatok szempontjából érdekesek 2. Mielőtt azonban a rendkívül nagy gonddal, körültekintéssel és tudományos felkészültséggel végzett kísérletek fő eredményeit ismertetném, rá kell mutatnom egy előre nem látott szerencsétlen körülményre, amely miatt a prágai kísérletek nem adtak teljesen olyan eredményt, mint ami nekünk kívánatos lett volna. Az eredeti magyar készülék bemeneti nyílása teljesen nyitott volt (l.ábra), a kimeneti nyílást zárta el egy hátsó felcsapódó ajtó, amely a felfüggesztő kötél feszes állásánál zárva van, a fenékre éréskor a kötél meglazulása következtében vízszintes állásba lecsapódik és ezáltal a kimeneti nyílást szabaddá teszi. A vízrajzi szolgálat készülékei ma is ilyenek. A Bősnél és Rajkánál végzett árvízi mérések alkalmával azonban azt kellett tapasztalni, hogy a ferde helyzetben felfüggesztett készülék a sebesen folyó vízbe érve a fenéklemezre és a timony vízszintes kor? mánylemezére ható víznyomás következtében "közel vízszintes helyzetbe került és a hátsó ajtó a tartókötél meglazulása folytán kinyílt, amint a készülék a vízszín közelébe, tehát a legnagyobb sebességű folyásba jut. Ekkor joggal merült fel az aggodalom, hogy a nagy sebesség kimossa a fogóban levő hordalék egy részét. Ennek a kiküszöbölésére a fogón módosítást hajtottunk végre. A hátsó ajtót eltávolítottuk és helyette a bemeneti nyílásra szereltünk egy víz ellen nyíló csapóajtót, melyet a hátrahajló felfüggesztő rudazat kényszermozgással nyitott. Ez a kísérleti megoldás árvízkor látszólag biztosabb zárást adott. Azt, hogy a hatásfokot viszont ezzel lényegesen lerontottuk, a helyszíni méréseknél nem lehetett megállapítani. Arra csak a laboratóriumi kísérletek mutattak rá. A laboratóriumban úgy találták, hogy ha a készülék csukott elülső ajtóval ér a fenékre, akkor ott meggyűlik egy csomo hordalék, ami az ajtó kinyílásakor egyszerre hatol be a fogóba. A csehszlovák félnek lemásolásra átadott fogókészülék éppen ebben az átalakított állapotban volt. Nóvák az első ajtó okozta zavarásnak igen nagy jelentőséget tulajdonít, főleg azért, mert ők így végezték a dunai méréseket Pozsonynál és Bősnél. Pedig tulajdonképpen ez volt az egyetlen nagyobb hiányosság, amit a magyar hordalékfogó ellen felhoz, a többi a hatásfok megjavítását szolgáló módosítási javaslat. 2 A teljes tanulmányt és legfontosabb részeinek Ivicsics Ferenc által készített magyar fordítását a Vízügyi Műszaki Könyvtárban Fe. 156. szám alatt találhatja meg az. érdeklődő. 1. ábra. Az eredeti magyar görgetett hordalékfogó
