Vízügyi Közlemények, 1962 (44. évfolyam)

1. füzet - VII. Kisebb közlemények

130 Kisebb Közlemények 5. Gépterem burkolatainak elkészítése. A szivattyútelepek géptermeiben szükséges padló és falburkolásokat célszerű a technológiai szerelések befejezése után elkészíteni, mert a nehéz géptestek mozgatása alkalmával minden esetben sérülések keletkeztek a padló- és a falburkolatokon. Ennek az elvnek a betartásához szükséges az évi hiteleknek olyan ütemezése, hogy a kivitelező ne legyen kényszerítve az említett burkolási munkák elvégzésére az éves hitel felhasználása érdekében. 6. Bejáróhíd szerkezeti megoldása. A bejáróhíd biztosítja az árvédelmi töltésről a hullámtéri akna megközelítését. Több szivattyútelepnél alkalmaztunk olyan szerkezeti megoldást a bejáróhidaknál, hogy egyik végével közvetlenül a hullámtéri aknára, másik végével pedig a töltéstesten áthatoló vasbeton lábakkal közvetlenül a vasbeton esőre támaszkodik. Ennek az elrendezésnek egyrészt az a hátránya, hogy a töltésnek ez a környéke, ahol a vasbeton láb van elhelyezve, géppel nem tömöríthető és tömörsége kisebb, mint a töltés többi részén, másrészt a betétgerendák mozgatása nehézkes. Tökéletesebb megoldást eredményez a bejáróhíd helyett a 2. ábra szerinti feltöltés készítése, amelyen keresztül a nehezebb és nagyobb méretű tárgyak szállítása könnyűszerrel megoldható. 7. Körtöltés építése. A nyomócső megépítése minden esetben az árvédelmi töltés átvágásával jár. A gyakorlati tapasztalatok szerint megfelelő előkészítés esetén a nyomócső betonozása miatt mintegy két hónapig szükséges az árvédelmi töltést nyitva tartani. A helyreállítás a nyitástól számított két hónap múlva kezdődhet meg. Az árvédelmi biztonságot szolgálja az olyan építési ütem, amely szerint a körtöltés építése az árvédelmi töltés elbontása előtti évben, elbontása pedig az árvédelmi töltés helyreállítása utáni évben történik meg. Az árvédelmi töltést a nyomócső elkészítése után a lehető leggyorsabban helyre kell állítani, egyrészt a nyomócső érdekében, hogy a káros hőmérsékleti hatásoknak ne legyen kitéve, másrészt az árvédelmi biztonság érdekében, hogy a mesterséges tömörítésen kívül a természetes konszolidáció is lefolyhasson és a gyeptakaró a kívánt minőségben az árhullám megérkezése előtt ki tudjon alakulni. 8. Rézsüburkolások. Szivattyútelepek építése során minden esetben előfordulnak burkolási munkák olyan töltések rézsűjén, amelyeket gépi úton nehezen vagy egyáltalán nem lehet tömöríteni. A burkolat rongálódások elkerülése végett a gondos tömörítésen kívül célszerű a burkolandó töltéseket előző évben megépíteni. 9. Dolgozó létszám. Szivattyútelepek építési ütemtervének elkészítésénél figyelembe kell venni azt a körülményt, hogy a munkaterület méretei (kb. 20 x 15 m) nem teszik lehetővé az építés felgyorsítását a dolgozó létszám erőteljes növelésével. A kialakult gyakorlat szerint 20 — 25 főnél nagyobb létszám gazdaságos foglalkoztatása nem oldható meg. Figyc lem be véve az építési időtartam-normákat, a szivatytyútelepek építését az időjárástól függően kora tavasszal célszerű megkezdeni. FELADATAINK A GÖRGETETT HORD YLÉKVIZSGÁLATOK FEJLESZTÉSE TERÉN Dr. KÁROLYI ZOLTÁN

1 A hordalékmérésre különösen a hordalékegyensúly megbomlásakor, feltöltődések, vagy éppen kimélyülések esetén van szükség, hogy a jelenség okát és mértékét megismerjük, de ezenkívül fontos ismerni a folyók hordalékháztartását tározók, duzzasztóművek esetén is. Szükség lehet rá még folyószabályozási, kavicskotrási, vagy kitermelési feladatok megoldásánál, öntözőcsatornák feliszapolódásának vizsgálatánál. Talán legfontosabb feladat azonban az árvizek hordalékszállításának az ismerete, mert tudvalevőleg az árvizek hozzák a legtöbb hordalékot, okozzák a legnagyobb mederváltozásokat, parteróziót. Ennek ellenére az árvizek hordalékszállítására vonatkozóan a legszegényesebb az ismeretanyagunk. 1 Dr. Károlyi Zoltán oki. mérnök, a műszaki tudományok kandidátusa a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet tudományos főmunkatársa.