Vízügyi Közlemények, 1962 (44. évfolyam)

1. füzet - IV. Sulyok Béla: Gyümölcsösöntözés a növekedésgörbe alapján különös tekintettel a téli almafára

A gyümölcsöntözés időpontja 89 Az öntözővíz nem lévén egyenértékű a csapadékkal, az abból származó talajnedvességet redukálni kell. Kramer [67] közleményéből Freckmann szerint pl. az esőző öntözésnél 45% a redukciós kulcs, Hank és Frank (22) szerint azt hazai viszonylatban általánosságban 60—70 %-ban indokolt megállapítani. Ezek a megállapítások a tenyészidő alatti öntözésekre vonatkoznak. Tekintettel arra, hogy tározó öntözésről is szó van, célszerűnek vélem a redukciós kulcsot a csapadékhasznosulás, tehát a léghőmérséklet változáshoz alkalmazkodva az őszi-őszvégi tározó öntözésekre vonatkozólag 70%-ban, a télvégi tározó öntözésekre 60%-ban s a tenyészidő alattiakra 50%-ban megállapítani. Az így redukált talajnedvesség-mennyiségek a csapadékból származóval egyenértékűeknek tekinthetők s így összegezhetők. Mivel egyik törekvésünk a várható termésmennyiség legalább megközelítő értékű kiszámítása, indokolt óvatosságból a redukciós kulcsokat, s első sorban a tenyészidőre vonatkozót, alacsony számértékben megállapítani. Az összes és egyben maximális talajnedvesség-mennyiség itt ismertetett összetevőit 4 méter vastag talajra kiszámítva 581 mm-t kapunk. Az S görbe 261 mm-nél az előzmények értelmében 130 q termést mutat, mint a száraz gazdálkodás kiváló termesztés mellett elérhető átlagát (10. ábra). A III. táblázat szerint, ha akkor 261 mm „^ t = — X 100 = 45%, 581 mm jJ430_ _ 3Q0 hol

d У 0.3357 Indokolt a 10%-os hibahatárok felvétele, aminek alapján tehát az 581 mm talajnedvesség-mennyiségből mintegy 351—429 q kat. holdankénti termés várható. Megemlítem, hogy ez a kb. 200%-os terméstöbblet a mi öntözési eredményeink mellett túlzottnak látszhat. Ám korántsem az. Utalok itt Mapper-Will-Buchner [70] württembergi 4 éves időtartamú öntözési eredményeire, melyek több mint 300%-os öntözési többlettel zárultak. Ha a 10. ábra tárgyalásakor ajánlott 25%-os nedvességmennyiségi redukciót figyelembe vesszük, úgy 436 mm-t, illetőleg 383 q termésmennyiséget kapunk. Ebben az esetben az egyes öntözővíz mennyiségeket 25%-kal mérsékelni kell. Az előadottak értelmében meg vannak állapítva az öntözések időpontjai, a kiöntözendő vízmennyiségek s a várható termésmennyiség közelítő számértéke. Vonatkozik mindez egy 4 méter vastag vályogos homoktalajban levő, élete delelőjét elért télialma telepítésre. Ha a talaj rétegvastagsága kisebb, az öntözések időpontjai változatlanok, de a vízmennyiségeket csökkenteni kell. Azt tapasztaltam hogy átlag 2 m vastag talajrétegben száraz gazdálkodás mellett a termés a 4 m vastag talajrétegben elérhetőhöz képest kb. felére csökkent. A 261 mm nedvességből tehát csak mintegy 65 q termés volt előállítható. Tározó öntözés esetén 66 cm értelem szer űleg szárazon tartandó, tehát fennmarad 2,00—0,66 = 1,34 m., amelyben 1,34 X 160 = 214 mm nedvességmennyiség fér el. Ebből levonva az X. 1.—IV. 30.-ig terjedő időtartamra eső csapadéknedvességet, 184 mm-t, mindössze 30 mm marad, melyet célszerűen nov. 15.-én a II. táblázat 73%-os hasznosulási kulcsa szerint