Vízügyi Közlemények, 1961 (43. évfolyam)
3. füzet - V. Szakváry Jenő: A borsodi vízellátási rendszer
A Borsodi Vízellátás rendszere 341 Az Országos Közegészségügyi Intézet véleménye szerint mészagresszív szénsav jelenlétében a természetes védőréteg lassú kialakulása várható. A kutak szivornyarendszerrel dolgoznak a gyűjtő és egyben ugyancsak termelő kútba, mégpedig egy-egy szivornyavezetékre csak 2 kút van kapcsolva, hogy ezáltal esetleges csőtörés vagy egyéb üzemzavar esetén legfeljebb két termelő kút essen ki a vízszolgáltatásból. A kutak, a szivornyavezetékek és gyűjtőkút jellemző adatait a 9. ábra, a vízműtelep üzemi vázlatát a 10. ábra tünteti fel. A gyűjtőkútban összegyűjtött vizet 50% üzemi tartalékra méretezett gépegységek a 2 X 600 m 3-es és A. f. 139,1 m túlfolyó szintű alacsonynyomású vízmedencébe nyomják, ahol 2 db Orenstein-klorátor van 40 g/óra klóradagoló kapacitással. Innét a víz ráfolyással kerül a gépházi szivattyúkra, melyek 44%-os tartalék mellett együttesen 7500 m 3/nap vízszállításra képesek. A vízműtelepen laboratórium, valamint áramkimaradás esetére — Diesel tartalék — gépegység is van. A termelt víz egyrészt a 267 mm 0-jű szigetelt acélcsövön jut Szuhakálló, másrészt 400 mm 0-jű öntöttvas vezetéken Kazincbarcika felé. Az egyes vízműtelepekkel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy a Borsodsziráki Vízműnél a termelés növelésére talajvízdúsítás van előirányozva. Az Edelényi Vízmű 1967. évig még különállóan fog termelni, tehát gyakorlatilag csak Edelényt látja el vízzel, ezért a termelés növelése a helyi vízigények függvénye. A Kazincbarcikai II. és II/A vízművek teljes kapacitásukat 1962—63. évben érik el. További fejlesztés már nem lehetséges. A Szendrői vízmű még 1961 év tavaszán megszűnik, a Rudabányai két kis helyi törpevízmű felszámolása 1962—63. évek során várható és szükséges, mivel mindkét vízmű termelt vize kevés és szennyezési veszélynek van kitéve, továbbá termelésük rendkívül gazdaságtalan. A Lázbérci vízmű-kiépítése révén — a Borsodi Regionális Vízmű helyi víztermelési adottságaiból adódó vízhiányok fedezésére szolgál, továbbá — előreláthatólag 1965. év végén — 3200—4800 m 3/nap vízmennyiséget lesz képes az Özdi Vízellátási Rendszernek átadni. Ami a fokozatosan növekvő vízigény és víztermelés egyenlegét illeti, meg kell állapítani, hogy 1960. évben lényegesebb vízhiány — kivéve a még különállóan üzemeltetett Borsodsziráki vízmű területén — nem mutatkozott. Ennek a vízműnek termelése ugyanis szorosan összefügg a Bódva vízállásával és az egyéb áramlási viszonyokkal, így száraz időben a víztermelés lecsökkent és az ipari fogyasztók felé korlátozásokat kellett életbeléptetni. 1961—63. években a jelentkező vízigény előreláthatólag kielégíthető lesz, azonban 1964—65. években ismét vízhiánnyal kell számolni, mert a Lázbérci tároló üzembehelyezése legkedvezőbb esetben csak 1965. év végén várható. V. ÁTEMELÖTELEPEK 1. Szuhakállói átemelőtelep Az átemelőtelep a szuhakálló—izsófalvi út keleti oldalán létesült. Rendeltetése, hogy a Sajó térségében kialakított I. vízellátási övezetből — melyhez tartozó medencék túlfolyó szintje A. f. 187 m — a vizet felemelje a Kurityán, Rudolftelep, Izsófalva és Ormosbánya, mint II. ellátási övezet területére.
