Vízügyi Közlemények, 1961 (43. évfolyam)

1. füzet - III. Joó Ottó: Részletek a Szovjetunió mezőgazdasági vízgazdálkodásából

-56 Joó Ottó gyümölcsös öntözések folynak. Az összes területből 60 000 lm gyümölcsös, 45 000 ha szőlő. Az 55 000 ha teaültetvényről szüretelik le az orosz tea 90%-át. A keleti országrészen a gyümölcs 100%-át, a szőlő 40%-át öntözik. A vízgazdálkodás fejlődését jellemzi, hogy 1921-ben 95 000 ha, 1957-ben 320 000 ha öntözött, 1940-ben 33 000 lia, 1956-ban pedig már 101 000 ha lecsapolt terület volt a köztársaság területén. a) A tudományos kutatás helyzete A tbiliszi hidrotechnikai kutatóintézet (GNIIGIM) a Szovjetunió egyik legjobban felszerelt vízgazdálkodási tudományos intézménye. 1929-ben alakult. Hét osztálya, öt laboratóriuma, négy kísérleti telepe és 176 dolgozója van. Hitelellátása részben költségvetési alapból, részben a különféle vállalatokkal kötött szerződések alapján biztosított. Öntözési osztálya főleg az öntözés technikájával foglalkozik. Munkájukban az esőszerű öntözésnek különös súlya van. Nyolcféle szórófejet alakítottak ki a megfelelő esőző berendezéssel együtt. Ezek szórási távolsága 85 m-ig, vízfelhasználása 41 l/s-ig, nyomásuk mintegy 10 atm-ig változik. A vízrendezési osztály a víztelenítés és a kapcsolatos kisműtárgy-típusok kialakításának kérdéseit vizsgálja. A hidrotechnikai műtárgyak osztályán a partvédelem, az energiatörés, a hordalékmentesítés, a vonatkozó összes kismintakísérletek, egyedi és típusműtárgyak vizsgálatát végzik. A vizet 40—60 m magasról leeresztő surrantok, továbbá a vasbeton héj csatornák kialakításával is foglalkoznak. Utóbbi 60 cm átmérőjű, 50 cm magas, 3 cm falvastagságú, 4 m hosszú elemekből rakható össze. A vasalás hálószerű. Hosszirányban 5 mm, keresztirányban 2 mm átmérőjű huzalokból áll. Előrefeszítésével még kísérleteznek. A talajmechanikai és talajtani osztály az öntözőcsatornák szivárgása ellen keres védekezést. Az osztályon a csatornák döngölésére alkalmas tömítőgép kialakításával kísérleteznek. Az a megfigyelésük, hogy az 1 m vastag talajréteg tömörítése a szivárgásveszteségeket 15—20-szorosan csökkenti. Ezzel a géppel kapcsolatban — bár a gép még kísérleti jellegű — máris figyelemre méltó tapasztalatokat szereztek. A tömörítés költsége 10 kopek/m

2, szemben a beton 20—25 Rubeles m

2-kénti költségével. Érdekes az a megfigyelésük is, hogy a tömörített talajban levő víz —12 C° és —16 C° közötti hőmérséklet mellett fagy csak meg. Kísérleteznek a csatornák szivárgásának meggátlására azzal a módszerrel is, hogy a csatorna belső szelvényméreteit az építéskor a szükségesnél nagyobb méretre képezik ki és a mederben növényeket termelnek. A növényzetet ezután elföldelik, így a csatorna belső profiljával párhuzamosan egy 40 cm vastag földdel fedett, lassan bomló szervesanyag szigetelő réteget kapnak. A szigetelést a növényzet elrothadása következtében beálló glejesedés idézi elő. A talajtani osztály irányítja a grúz szikesek megjavítását. Figyelemre méltók a talajok elektrolitikus sziktelenítésével kapcsolatos kísérleteik. Az intézetben a fentieken kívül még hegyi meliorácival, gépesítéssel és gazdaságossági vizsgálatokkal foglalkozó osztályok is működnek. Az osztályok munkáját korszerű laboratóriumok segítik elő. Ilyenek a hidrotechnikai, talajmechanikai, talajtani, víz- és talajvízgazdálkodással kapcsolatos, valamint a gépesítés laboratóriuma.