Vízügyi Közlemények, 1961 (43. évfolyam)

1. füzet - III. Joó Ottó: Részletek a Szovjetunió mezőgazdasági vízgazdálkodásából

-54 Joó Ottó Az úszó megfelelő beállításával a vízréteg a kalitkákban szükség szerint módosítható. Szükséges, hogy az összes öntözőcsatornák az egész öntözési idényben vízzel feltöltöttek legyenek, az osztó-, illetve főcsatorna vízszintje pedig állandó legyen. A bemutatott szerkezeteket kipróbálták és bevezetését kisebb változások után a Kubán öntözőrendszereinek rizstelepein javasolták (15. ábra). Krecskó szerint [5] az automata berendezések a szokványos — kézi igazítású — tiltótáblák alkalmazásához viszonyítva mintegy 30%-os beruházási többlettel járnak, ez azonban néhány év alatt megtérül. d) Az öníözőlelepek építésének néhány kérdése Az építés a fő öntözőmüvek építésével indul. Különféle — többnyire markoló — kotrókkal elkészítik a főcsatornákat. Az osztó- és táblacsatornák vonala mentén, ha szükséges, előzetes egyengetést, vagy párnázást végeznek földnyesők segítségével. Ezután vagy kotrókkal, vagy csatornanyitó gépekkel megépítik a csatornákat. Az így elhatárolt egység tereprendezési munkálatainak elvégzése a következő feladat. A munkák elvégzése alatt és után ellenőrző szintezésekkel állapítják meg, megfelel-e a munka a pontossági előírásoknak. Az építésnél a megengedett tűrés a vízszintes kiegyenlítő síktól számított + 5 cm. A földnyeső a tereprendezési munkának kb. 80%-át végzi el. Ezután terepfelvétel következik, majd a kalitkát földgyalu veszi munkába. Amíg a tereprendezés egyenetlensége a tűrés határain belül nem esik, a földgyalu vezetőjétől a munkát nem veszik át. A munkálatok elvégzésénél maximális gépesítésre törekednek. A munkaszervezésről a következőkét lehet megemlíteni. Az öntözőművek építését, a tereprendezés végrehajtását, a műtárgyak beépítését, az anyagszállításokat, a gépjavításokat más-más részleg végzi. A gépek 2 órás műszakban dolgoznak. Egy tereprendező brigád 9—10 földnyesőből és 1—2 földgyaluból áll. Az alkalmazott földnyeső 2,25, 2,75 vagy 6 m

3-es ládaűrtartalmú, billenő hidraulikus, vagy mechanikus vezérlésű gépek. Az előbbiek vonóerőigénye 55 HP, az utóbbiaké, valamint a csatornanyitóké 80 HP. A kisgépek évi teljesítmény előirányzata 20 000 m

3/év 200 m körüli átlagos szállítási távolság mellett. Ez 10 m

3/óra körüli átlagteljesítménynek felel meg. A tereprendezés fajlagos földmozgatásának nagyságrendje általában 250—500 m

3/ha körül mozog. A dolgozók teljesítménybérben dolgoznak. Az elszámolást brigádonként végzik. A brigád tagjai pedig a keresetből munkaóráik arányában részesednek. A kész telep átadásánál á tervező, az építők, a kerületi vízügyi hatóság és az üzemben tartó együtt vesznek részt. e) Az öntözőleiepek üzeme Az öntözőtelepek belső berendezései általában ún. krasznodári típusúak. A legnagyobb vetésforgó hat szakaszos. Három rizses, két füves (lucerna) és egy fekete ugar (kukorica) szakasz váltja egymást. Az állami gazdaságok a rizs után következő növényeket nem öntözik. A jó vízgazdálkodási talajon a szálastakarmányok megélnek a talajnak a rizses szakasz időtartama alatt felgyülemlett víz feleslegéből. A talajvíz szintjét így egyensúlyban tartják, mert ez a rizses szakasz alatt 2—3 m-ről egészen a felszínig emelkedik.