Vízügyi Közlemények, 1961 (43. évfolyam)
4. füzet - VI. Vita
506 Horváth Imre ahol u', v" jellemző sebességek, V , v" kinematikai viszkozitás, d', d" jellemző geometriai méret, jelen esetben a szemcsés anyag átlagos szemcseátmérője, g', g" gravitációs gyorsulás. (Az egyvesszős mennyiségek a főkivitelre, a kétvesszősek a modellre vonatkoznak.) A fenti egyenlet szerint azonos minőségű talaj és víz esetén a v' = v" (2) egyenlet érvényes, amiből következik a Л = t (3) egyenlőség, ahol Л a hosszak és т az idők átszámítási tényezője. A tanulmány a háromfázisú kapilláris sáv teljes magasságát közelítésként 30%-nyi magasságú kétfázisú rendszerre redukálja, s ilymódon a kapilláris víz mennyiségének gyakorlati meghatározhatósága érdekében a fenti, Mosonyi— -Kovács-féle modelltörvényt alkalmazza a depressziós görbe alatti áramlási, térre és a kapilláris sávra egyaránt. Modelltörvény a kapilláris és súrlódó erőre A depressziós görbe alatti tér és a kapilláris sáv szabatos elemzése során természetesen figyelembe kell venni, hogy azok fizikai, ill. erőtani szempontból lényegesen eltérnek egymástól. Míg az előbbinél az áramkép a nehézségi erőtér és a súrlódási erő hatására alakul ki, addig a kapilláris sávban a vízmozgás, ahogy már fenntebb is említettem, főképpen a kapilláris potenciál és a súrlódási erő hatására megy végbe. Különösen a háromfázisú, nyílt kapilláris tartományban, ahol a szivárgást lényegében a molekuláris erők szabályozzák. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a nehézségi erő hatása e tartományban lényegtelen lenne. De tekintettel arra, hogy a főkiviteli műtárgynál és kisminta esetén csak két erő arányszáma lehet azonos, mivel több erő arányszámának azonosítása kicsinyítés nélküli modellt eredményezne, ezért a három erő közül egynek, véleményem szerint a nehézségi erőnek, a hatása hanyagolható el leginkább. Egyébként is a gravitációs erőt nyomás alatt álló csővezetékeknél lehet elhanyagolni, ahol szabad vízfelszín nem alakul ki. A talajszemcsék közt kialakuló csövecskék szintén nyomás alatti csővezetéknek foghatók fel, ha meggondoljuk azt, hogy a meniszkuszok mint apró dugattyúk fejtik ki jelen esetben szívó hatásukat az alattuk levő víztérre. A kapilláris erő hatása pedig nem hanyagolható el, mivel az egész kapilláris sáv kialakulásának, jelenlétének, és az abban végbemenő mozgási folyamatoknak elsőrendű okozója a molekuláris erőhatás. Tekintettel arra, hogy a mozgó tömeg aránylag kicsi, a sebességváltozás a keresztmetszetben nagy, a súrlódóerőknek a mozgásváltozásra gyakorolt hatása szintén nem elhanyagolható. Végeredményben a kapilláris sávnak kismintán történő vizsgálatánál főerőknek leginkább a kapilláris és súrlódó erők tekinthetők. Eszerint a jelensécre alkalmazható speciális modelltörvényt az alábbiak szerint mutatom be:
