Vízügyi Közlemények, 1961 (43. évfolyam)

3. füzet - VII. Kisebb közlemények-Ismertetések

:364 Kisebb íközlemények Nehezebb és költségesebb és gyakorlati szempontból hazai viszonylatban nem megoldott a rézsűvédelem a nagyobb mélységű síkvidéki tározóknál. A nádsáv ez esetben is a jó védelmek közé tartozik, de ennek kialakítása a tározóknál lényegesen költségesebb és gondosabb munkát igényel, mint a halastavaknál. A halastavak átlagos vízmélysége 1,2 m, ezzel szemben a síkvidéki tározóké 2 — 2,5 m, vagvis egyes szakaszokon a tározó töltésének 2,5—3 m, sőt egyes helyeken annál is mélyebb vízoszlopot kell tartani. Ilyen mély vízben a nád már nem él meg, ezért a töltések előtt enyhe 1:6 — 1:8 hajlású nádpadka kialakításával kell biztosítani a nád életfeltételeit. A tározóknál a nád megtelepítése 2 — 3 évet is igénybevehet és nádsáv védelem alkalmazása esetén a tározó a tervezett vízszintre csak a nádsáv kialakulása után tölthető fel. Véleményünk szerint ez esetben a nádsáv megerősödéséhez szükséges idő építési időnek számít, amelynek megrövidítése komoly károsodásokkal járhat. Síkvidéki tározónak idő előtti feltöltéséből, valamint az üzem közbeni fenntartás teljes hiányából származó károsodásra jellemző példa а К—V tározó esete, amelynél az egy ízben már helyreállított töltést a hullámzás újból elhabolta (9. ábraJ . A tározók rézsűit külföldön, Csehszlovákiában, még a halastavakét is, általában kőburkolattal védik. A kőburkolat természetesen a legtökéletesebb védelem, erre sok jó megoldást ismerünk, nagyobb arányú alkalmazására azonban, elsősorban a nagy költségek miatt, a hazai gyakorlatban ez ideig nem került sor. 7. Vízmércék Az öntöző- és tógazdasági művek üzeménél nélkülözhetetlen a vízszínek állandó ismerete és ennek érdekében a csatornák vízszínének folyamatos figyelése és észlelése. Avízszinek ismerete nélkül az öntözővíz, illetve a táplálóvíz zavartalan szolgáltatása nem biztosítható. Ennek ellenére a vízmércék elhelyezését az építés során sok esetben nem hajtják végre és . a vízmércék jelentős része ideiglenes jelleggel, legfeljebb egy-egy öntözési idényre épül. Tekintettel arra, hogy az öntöző főcsatornák és a halastavak vízszínének észlelése nemcsak az évi üzem, hanem a későbbi fejlesztés szempontjából is fontos, a vízmércék helyét az öntöző- és a halastavakat tápláló főcsatornákon már a tervezésnél ki kell jelölni és az építésnél a megjelölt műtárgyon a vízmércét el kell helyezni, annál is inkább, mert megtervezésüket és megépítésüket rendelet is előírja. S. Előregyártás A mezőgazdasági vízépítés területén az előregyártott műtárgyak alkalmazásának, különösen az öntözőtelepek építésénél van nagy jelentősége. Az öntözőtelepeken az előregyártott műtárgyak alkalmazása 100%-os is lehet. Tekintettel az öntözőtelepek jelentős műtárgy szükségletére, az előregyártás népgazdasági sikon nagy anyag- és költségmegtakarítással jár. Előregyártott elemekből kellő gonddal megépített műtárgyak jól működnek és állékonyságuk kielégítő. Példaképpen megemlítjük az elepi állami gazdaság Sirály-réti öntözőtelepét, ahol a műtárgyakat 1955-ben előregyártott elemekből építették. Az építést nem mindenben a tervezettnek megfelelően hajtották végre, mert az aknaelemeket a szükséges kötő9. ábra. K-V tározó megrongált töltése