Vízügyi Közlemények, 1961 (43. évfolyam)

3. füzet - V. Szakváry Jenő: A borsodi vízellátási rendszer

A Borsodi Vízellátás rendszere 335 csapadék függvényében — 4500—6000 m

3lnap vizet tud csak termelni. Ennek oka az, hogy a víz csak kis mértékben pótlódik közvetlenül a Bódvából, mert egyrészt a vízfolyással párhuzamos áramlásról, másrészt a Sajó árteréből jövő vízutánpótlásról van szó. A termelt víz minősége rétegeredetű vasra és mangánra mutat. 1957. пол'. 23-án a legrosszabb kutakból vett vízminták kémiai vizsgálati adatait а V/. táblázat tartalmazza. V/. táblázat A Borsodsziráki Vízműtelcp vízmiiiö.sé<|i :H!:II;IÍ vas mg/literbcn mangán mg/literben 17. sz. kút 5,0 2,75 18. sz. kút 6,5 1,75 19. sz. kút 5,0 1,45 20. sz. kút 4,5 2,0 21. sz. kút 17,0 1,38 22. sz. kút 6,5 2,5 23. sz. kút 5,5 2,13 24. sz. kút 10,0 3,0 25. sz. kút 12,0 2,5 26. sz. kút 20,5 2,75 Fenti értékek bizonyos mértékben túlzott vas- és mangántartalmat mutatnak, mivel a kis vízutánpótlódás miatt a kutak időszakosan, felváltva vannak csak üzemben. A termelt víz elégtelen volta és kedvezőtlen minősége, valamint az üzemi nehézségek miatt számos problémát kellett megoldani. Ezek a következők: a) A megkezdett, de leállított vas- és mangántalanító befejezése, agresszív szénsav mennyiségének csökkentése. b ) Magas Bódva vízállásnál a folyó vize a tisztavíz medencék fenékürítőin keresztül bejutott a medencékbe és fertőzési veszély állott elő. c) Klórozási lehetőség nem volt biztosítva. d) Árvíz után a rendezetlen belső védőterületen pangó vizek maradtak vissza. e) Fővízmérőt nem építettek. /) A lakott területtől távoleső telep gépészei részére szolgálati lakásokra volt szükség. g) A teljes mű 10 000 m

3/nap kapacitásra épült, de nem volt kihasználva. h) Áramlástani vizsgálatokkal tisztázni kellett a valóságos vízutánpótlódás irányát. i) Oly gazdaságos víztermelés növelési módot kell találni, melynek révén részben, esetleg teljes egészében a mű kapacitása kihasználható. j) Az egyes feladatokat az üzem fennakadása nélkül kell végrehajtani. A problémákat és feladatokat átgondolva, fokozatosan kellett megoldani. Az első teendő a víztermelési adottságok fenntartása mellett a víz minőségének megjavítása, valamint a fertőzési veszély megszüntetése volt. A vas- és mangántalanító építésekor kitűnt, hogy a szűrőtartályok öblítésekor keletkező iszapvíz elvezetéséről, ülepítéséről az erdeti tervben nem gondoskodtak. így ennek megtervezéséről és megépítéséről kellett gondoskodni.