Vízügyi Közlemények, 1961 (43. évfolyam)

1. füzet - II. Szitkey László: Üzemeink, közintézményeink vízellátása és szennyvízkezelése

28 Szitkey László Külön kell foglalkoznunk hazánk legnagyobb ipari központjával, BudapestteL A fővárosban települt üzemek az ipari termelés értékének több mint felét, az ipari munkáslétszámnak pedig közel felét képviselik. A budapesti üzemek összes vízfelhasználása ezzel szemben csak 1,6 millió m

3jnap, az országos érték 19%-a. Ez a körülmény az előző fejezetben tárgyalt vízigényességgel magyarázható. Fővárosunk közelében számottevő nyersanyagbázis nincsen, így ide csak kismértékben vízigényes üzemeket telepítettek. A főváros iparára jellemzők az értékes termékeket előállító, munkaerőigényes üzemek, így elsősorban a gépipar, a könnyűipar. Ebből következik, hogy Budapesten összpontosult nagy volumenű ipari termelés alacsony vízigénye országos viszonylatban nem képez az iparosodás súlyának megfelelő súlypontot. Városaink üzemeinek és közintézményeinek vízfelhasználása kereken 6,4 millió m

3/nap (74%), a községekben levő üzemek és közintézmények az országos vízfelhasználásnak mindössze 26%-át teszik ki (2,2 millió m

3). Az 1959. évben várossá szervezett Ajka, továbbá a Petőfibányát is közigazgatásilag magában foglaló Lőrinci, végül Tiszapalkonya — nagy erőművel rendelkező települések — összes vízfelhasználása a községek vízfelhasználásának több mint fele: 1,3 millió m

3/nap, a községekben jelentkező vízhasználatok 57%-a. Az üzemek rendeltetésszerű működéséhez szükséges összes vízmennyiség biztosításának módját döntően a helyi adottságok határozzák meg. Különösen a nem vízigényes, viszont minőségi vizet fogyasztó üzemek szükségletüket közműtől szerzik be. Ebben az esetben a vízművektől történő vásárlás vízgazdálkodási szempontból is indokolt és egyben gazdaságos is. Sok esetben azonban az új üzemek építésénél a vízellátó művek beruházási költségeinek „megtakarítására" törekedtek. így olyan nyersvízzel kielégíthető nagyfogyasztó üzemek is bekapcsolódtak a közműhálózatba, melyek innen történő ellátása nem indokolt. Elsősorban ezeknek az üzemeknek jelentős vízelvonása terheli túl a közművek kapacitását és okoz vízhiányt a lakosság körében, holott a közművek rendeltetése elsősorban a háztartási vízigények kielégítése. A közműtől vásárolt vízmennyiségek ágazati megoszlását vizsgálva megállapítható, hogy a legnagyobb volument az alacsony és egyben minőségi vízigényes üzemek vízfogyasztása képviseli. A vízművektől általában indokoltan beszerzett vízmennyiségek és azok aránya az összes frissvízbeszerzéshez, iparcsoportok szerinti bontásban. Jelentős mennyiségű vizet vonnak el a közművektől, noha szükségletük gazdaságosabban saját víztermelő berendezés útján, nyersvízzel is kielégíthető lenne, a következő iparcsoportok üzemei. A vízszükséglet biztosításának forrása és módjai Gépipar Könnyűipar Élelmiszeripar Kommunális üzemek . . Kulturális intézmények Szociális intézmények . 72,471 mVnap 57,0% 43,211 m

3/nap 21,0% 50,057 m

3/nap 11,0% 10,851 m

3/nap 9,0% 16,932 m

3/nap 80,0% 24,762 m

3/nap 65,0% Kohászat Vegyipar Szállítás, hírközlés 16 524 m

3/nap 8,0% 42 416 m

3/nap 16,0% 24,951 m

3/nap 25,0%