Vízügyi Közlemények, 1961 (43. évfolyam)

1. füzet - II. Szitkey László: Üzemeink, közintézményeink vízellátása és szennyvízkezelése

Üzemeink és közintézményeink 29 A jelmérés keretében megfigyelt üzemek és közintézmények által a közmüvektől vásárolt vízmennyiség kereken 335 ООО m

3

/пар, az összes frissvízbeszerzés 6,5%-a. Közműveink által ipari és egyéb (intézményi, közületi) célra értékesített vízmennyiség országos viszonylatban kereken 550 000 m

3/nap. A vízművek termelési kapacitásának 55%-át kitevő ipari és intézményi vízelvonás arra késztette a vízügyi szerveket, hogy a közműhálózatok tehermentesítése érdekében olyan területeken, ahol nyersvízzel is kielégíthető nagyfogyasztók egymáshoz viszonylag közel települtek, önálló csőhálózattal rendelkező, nyersvizet szolgáltató ipari vízművekeL építsenek. Ilyen mű létesült Budapesten a kőbányai, kispesti, pestszentlőrinci és pesterzsébeti üzemek részére (Délpesti Ipari Vízmű), továbbá Győrött. Ilyen müvek építése indokolt a jövőben elsősorban Debrecen, Pécs és Kecskemét városokban. A vízbeszerzés kevésbé jelentős módja a más ipari üzemektől való vásárlás. Általában egymáshoz közelfekvő üzemek esetében fordul elő, ha ezek közül valamely ipartelep vízszükséglete jóval nagyobb a szomszédokhoz képest. Főként erőművek, vegyipari üzemek adnak el vizet. Az így biztosított vízmennyiség a friss vízbeszerzésnek csak 1,1%-a, mindössze kereken 60 000 m

3/nap. A frissvízbeszerzés zömét, 86%-át, az üzemek saját vízellátó műveinek víztermelése teszi ki. E művek országos kapacitása 4,5 millió m

3/nap. A saját víztermelés legnagyobb részét — 3,9 millió m

3fnap (89%) — a felszíni vizek, csak egytizedét — 530 000 m

3jnap (11%) — mélységi és felszín alatti vizek teszik ki. A beszerzett vízmennyiség újbóli felhasználásával lehetővé válik, hogy a technológiai vízigénynek csak kis hányadát biztosítják friss vízből, azaz a vízkincs terhére. A vízforgató berendezések alkalmazásának elsősorban a vízszegény iparvidékeken van jelentősége, ahol a szükségletek a rendelkezésre álló vízkészletből csak tervszerű, szigorú víztakarékossági rendszabályok érvényesítése mellett elégíthetők ki. A víz újbóli felhasználásával a friss vízbeszerzés vonalán elért megtakarítást jól szemlélteti erőműveink fajlagos friss vízbeszerzése. Fajlagos frissvíz felhasználás m

3/MWó A) Friss vízhűtéssel működő erőmüvek : Budapest (Kelenföld) 148,1 Kazincbarcika 202,7 Tiszapalkonya 180,0 B) Ilűtőlornyos erőművek: Ajka 0,8 Inota 4,3 Tatabánya 1 9,7 C) Hűtőtavas erőművek: Lőrinci 7,9 Tatabánya II. (Bánhida) 5,8 A vízforgatás általában szükségessé teszi a víz átemelését, sokszor tisztítását is. Mindez jelentős összegű ráfordítást igényel az iparvállalat önköltségének terhére. Ezért az üzemek a vízforgatást csak végső esetben, szükségmegoldásként alkalmazzák, vízszükségletüket friss vízzel igyekeznek kielégíteni. Sok esetben ez a törekvés a környéken települt más — népgazdasági szempontból nemegyszer