Vízügyi Közlemények, 1961 (43. évfolyam)

3. füzet - V. Szakváry Jenő: A borsodi vízellátási rendszer

324 Szakváry Jenő II. ELŐMUNKÁLATOK, VÍZFELTÁRÁSOK 1. A vízellátás helyzete a regionális vízművek kialakítása előtt A liorsodi Regionális Vízmű területén a bányaművelés preventív védekezéséből adódó vízkiemelések komoly mértékben kihatással voltak a felszínközeli vízadórétegek fokozatos kimerülésére, sőt az általános vízleszívó hatás a mélységbeli vizek nyugalmi szintjeit egyrészt oly mértékben lesüllyesztette, hogy a víz kitermelése már műszaki nehézséget jelentett, másrészt a víztartó rétegek fokozatos kimerüléséhez vezetett. Kazincbarcika-Berente térségében az ipari üzemek nagy területen a jó vizet adó kavicsteraszokra, vagy azok környékére települtek. így a felszínközeli és vízkezelést nem igénylő víztartó rétegek hasznosításáról már védőterületi problémák miatt is jelentős területen le kellett mondani. Az ipari üzemek fokozatosan szennyezték a Sajó vizét, ezért felszíni vizek hasznosítása ivóvízellátás céljára ezen a területen már szóba sem jöhetett. Az érintett települések közül több helyen régebbi — 1930—1950 között épült — helyi törpevízművek voltak, de a bányászat már említett hatása miatt a víznyerőhelyek fokozatos kimerülése következett be olyannyira, hogy nem egy helyen lajttal kellett nagy távolságokra az ivóvizet szállítani. Ehhez járult még a külfejtés, mely egyes víznyerőtelepek teljes megszűnését eredményezte. Helyi vízművek voltak Sólyombánya, Alberttelep, Ormosfcánya, Rudolftelep, Szelesakna, Nagybarca, Herbolya, Rudabánya és Sajókaza településeken, melyek közül csak az utóbbi négy van még ideig-óráig üzemben. Az iparosodással és bányászattal kapcsolatos lakásépítés egyre sürgetőbben követelte a vízellátó művek építését, de a már ismertetett okok miatt — helyi víznyerési lehetőségek hiányában — csak egységes vízellátó rendszer kiépítése jöhetett tekintetbe. Az Ózdi Regionális Vízmű területén közel hasonló volt a helyzet, csupán a vízhiány lépett fel koncentráltabban, elsősorban Ózdon. A vízfeltárások ismertetése során említésre kerülő Sajóbalparti, Bánrévei vízművek üztmbehelyezésével egy időre enyhült a vízhiány, a probléma azonban jelenleg is élő valóság, mert az Ózd-Karu-i I. és II. sz. kutak kimerültek, az Ózd-Hódoscsépány-i kút alig ad már 180 m

3 vizet naponta és az ózdi víztisztítómű — elavultságánál fogva — előreláthatólag rövid időn belül nem lesz alkalmas kellő minőségű ivóvíz előállítására. Ehhez járul még Putnok, mint járási székhely komoly vízhiánya hiszen a kis helyi vízmű termelése az igények alig 30%-át tudja már csak kielégíteni. 2. Vízigények Az egész vízellátó rendszer területén a várható vízigények nagyságrendjét több szempont egyeztetése, különféle adatok egybevetése, gyakorlati fogyasztási adatok figyelembevétele, lakosságszaporulat kellő statisztikai mérlegelése, az iparosodással és bányaműveléssel járó központi lakásépítési program számbavétele, az egyes ipari, közlekedési és kommunális fogyasztók szükségszerű igényeinek felmérése alapján állapították meg. Általános irányelv az volt, hogy olyan településeknél, ahol lényeges közműves lakásépítés nem várható, a vízfogyasztás tekintetében távlatban 80%-os köz-