Vízügyi Közlemények, 1961 (43. évfolyam)

1. füzet - I. Horváth Sándor: A folyócsatornázás hatása a magyar Duna jégjárására (folytatás)

i 8 Horváth Sándor a jégtáblák ellen az erőtelep előtt végigfutó, azzal egybeépített és az áramlási viszonyoknak megfelelően kiképzett vasbeton merülőfallal védekeznek. Ezek alsó éle 1,0—1,5 m-rel ér a duzzasztott vízszín alá és a gerebek felső vége rájuk támaszkodik. A gerebpálcák tehát állandóan víz alatt vannak és nem hűlhetnek lényegesen 0 C° alá.' U Külföldi és hazai tapasztalatok (Tiszalök) szerint 0,10 m és ennél nagyobb pálcatávolságú durva gerebek hézagain a kásajég, sőt kisebb szilárd jégdarabok is károkozás nélkül jutnak át. Eltömődés és a velejáró gerebtörés szempontjából azonban a kishézagú finomgerebek rendkívül veszélyesek. Beható vizsgálatok kimutatták, hogy a kisesésű vízierőtelepek nagyméretű turbináin a halak különösebb sérülés nélkül áthaladhatnak, ezért — a halászati előírásokat enyhítve — az ilyen erőtelepeknél általában mellőzik a finomgerebeket. A svédországi Lilla Edet vízerőműnél nyáron a durvagereb hézagai közé kiemelhető táblákban összefogott gerebpálcákat helyeznek el és így a gereb hézagait csökkentik. Amennyiben lehetséges, a hordalék és az azzal terhelt fenékjég távoltartására és elterelésére célszerű a gerebeknél a fenéken 1,0 m magas küszöböt kialakítani. Ügyelni kell azonban arra, hogy emiatt a beömlési keresztmetszet túl kicsi és a beömlési sebesség túl nagy ne legyen, különben fennáll az a veszély, hogy gerebpálcákon a belsőjég képződése erősödik, továbbá, hogy a jégtáblák a gereb előtt felbillenve, lapjukkal a gerebre szorulva a beömlőnyílást részben, vagy teljesen eltorlaszolják. Ezeken a védelmi intézkedéseken kívül célszerű a gerebeken esetleg mégis lerakódó jég mechanikai úton való eltávolításáról gondoskodni. Korszerű erőtelepeknél a gerebek tisztítását külön erre a célra szerkesztett gépek végzik. A gerebtisztítógépeket úgy kell megszerkeszteni, hogy velük a gerebre tapadt, illetve az azon képződött jég is eltávolítható legyen. A felsorolt rendszabályokon kívül sor kerülhet a gerebpálcák fűtésére is, hogy 0 C° alá hűlésüket megakadályozhassuk. A fűtés történhet a gerebek vízből kiálló részeinek zárt és fűtött térben való elhelyezésével, a gerebek melegvízzel való öntözésével stb. Svédországban egyes vízerőtelepeknél a gerebpálcákat ovális csövekből készítették és a belőlük kiképzett csőrendszerben meleg vizet áramoltattak. így pl. Lilla Edet vízerőműnél a gerebeket alkotó csőrendszert az erőtelep hűtővízhálózatába kapcsolták be és a transzformátorok hűtésénél keletkező meleg vízzel táplálták. Ezzel az egyébként veszendőbe menő energiát használták fel gerebfütésre. A gerebek elektromos fűtése. Az utolsó évtizedekben jó tapasztalatokat szereztek a gerebek ellenállásos elven alapuló fűtésével. Az ilyen berendezéseknél ellenállásul leginkább az áramot vezető gerebpálcák szolgálnak. Amerikában indukciós elven működő fűtőberendezéseket is építettek. Mivel a nagy hidegek idején a folyó vízhozama rendszerint csekély, a zavartalan átfolyás biztosítására elegendő a gerebek egy részét fűteni. További takarékosság azzal is elérhető, hogy nem kell minden esetben a pálcákat feltétlenül teljes hosszukban fűteni. A fűtőberendezések üzeménél alapvető követelmény, hogy azonnal be kell őket kapcsolni, mihelyt a víz hőmérséklete 0 C°-lioz közeledik, mivel a már lerakódott jég felolvasztása túl nagy energiát kíván. A fűtési módok közül ma már csaknem kizárólag az elektromos fűtést alkalmazzák. A tapasztalatok szerint az a jég, amely a gerebeken áthatol a turbinákon rendszerint minden károkozás nélkül halad át. Ez különösen érvényes a kisesésű vízerőművek nagyméretű Kaplan-, vagy propeller-turbináinál. Zord időben azo-