Vízügyi Közlemények, 1961 (43. évfolyam)

1. füzet - I. Horváth Sándor: A folyócsatornázás hatása a magyar Duna jégjárására (folytatás)

A csatornázás hatása 9» ban a nem forgó turbinák kamráiban, csővezetékeiben és vasrészein gyakran észleltek jégképződést. Ezért télen, kis vízhozamoknál ajánlatos a gépegységekel felváltva üzemeltetni. Egyes vízerőműveknél a gépegységek egyrészét, bizonyos vízmennyiség feláldozásával terhelés nélkül járatják. így pl. a Necaron zord időben a turbinákat felváltva üzemeltetik és a nem termelő turbináknál a vízhozzáfolyást csupán a vezető-lapátkerekekkel zárják. A felvízi zárószerkezetet — ha van ilyen — ajánlatos olyan mélyre helyezni, hogy a víztükör és a gépháztető között szabad légáramlás ne keletkezzék. A turbinákon esetleg keletkező jég a vízellátási hálózat vizével öntözve rendszerint felolvasztható. Amerikában egyes műveknél a kásajég a terelőlapátok és a szabályozó szerkezet között rakódott le, és magán a futókereken is észleltek jéglerakódást. Itt a gépegységeket leállítva a jeget gőzsugárral olvasztották fel. Jó eredménnyel kísérleteztek a veszélyeztetett turbina-részek indukciós elven alapuló fűtésével is. A turbinák jégtelenítésére — egyszerűségüknél fogva— a meleg vízzel való permetezés vagy öntözés a legcélszerűbb. A turbina-beömlőnyílások szerkezeteinek jégvédelmére vonatkozóan értelemszerűen alkalmazhatók mindazok az eljárások és berendezések, amelyekről a duzzasztóművek zárószerkezeteinek jégvédelmével kapcsolatban megemlékeztünk. c) A hajózsilipek jégvédelme A hajózsilipek jégvédelménél két eset különböztetendő meg aszerint, hogy a zsilipek részt vesznek-e, vagy sem az árvízlevezetésben. 1. Ha a zsilipek az árvízlevezetésben nem vesznek részt, akkor csupán a jégnyomástól kell védeni őket. A jégnyomástól elsősorban a zsilipkapukat kell óvni, ezért előttük jégmentes sávot kell fenntartani. A zsilipkamrában a jeget legalább az egyik fal mentén célszerű felfűrészelni és jégmentes sávot biztosítani, nehogy a jég térfogatváltozásából származó vízszintes erő a zsilipfalat támadja. Ha a zsilipet télvíz idején megtöltve tartjuk, akkor a töltőberendezés víz alatt marad és a csatornák, valamint zárószerkezeteik eljegesedésétől tartani nem kell. Az ürítőberendezés ellenben — az alvízállástól függően — a fagyveszélyre érzékeny és eljegesedésével számolni kéli. Ebből különös veszély nem származik és csupán a tél végén kell a jeget felolvasztani. 2. Ha a zsilipek az árvízlevezetésben részt vesznek, akkor jégvédelmük olyan kell legyen, hogy télvíz idején is rövid idő alatt nyithatók legyenek. Erre az esetre példaként Walter H. nyomán [34] a jochensteini vízlépcsőnél követett eljárást ismertetjük. Jochensteinnél a felső fők elzárószerkezetét [54, 55] (emelő-merülő kapuk) télelőn a víz alá süllyesztik, ezzel eljegesedésüket megakadályozzák és azok üzemképesek maradnak. Az alsó fők támkapui előtt jégmentes sávot tartanak fenn, így védik őket a jégnyomásoktól. Az alsó főnél az egyik ürítőzsilipet infravörös sugárzókkal melegítik. Propán-gáz fűtéssel is kísérletezlek, a kísérletek azonban oxigénhiány miatt eredménytelenek maradtak. Az egyik zsilip üzeménél 1955/56 telén a kamrában képződött jeget jégtörőkkel feltörték, majd a felső kaput bezárták és a víz leeresztése után az alsó kapukat kinyitották és rögzítették. A felső fő töltőnyílásait kissé megnyitva az áramló víz az összetört jeget a kamrából kihordta'és így a zsilip rövid idő alatt használható lett.