Vízügyi Közlemények, 1960 (42. évfolyam)

1. füzet - V. Puskás Tamás-Szesztay Károly-Zsuffa István: A Duna-csatornázás néhány hidrológiai kérdése

A Duna-csatornázás 83 és a jelentékenyebb árhullámok időszakában. Különösen jelentős ez a kérdés a csatornázott folyamszakasz legalsó vízlépcsői számára, tehát a magyarországi szakaszon tervezett duzzasztóművek, ill. a Magyar-Duna vízjárása szempontjából. A folyócsatornázással és az egyes duzzasztóművek megtervezésével kapcsolatos számos hidrológiai kérdés közül az alábbiakban azokat a feladatokat tekintjük át, amelyek a duzzasztóművek üzeme és a folyam vízjárása közötti összhang biztosítását célozzák. Ezek elsősorban a csatornázásnak az alsóbb szakaszok vízjárására gyakorolt hatásával, a duzzasztóművekhez érkező vízhozamok előrejelzésével és a duzzasztás megszüntetése szempontjából mértékadó vízhozamok meghatározásával kapcsolatosak. A bemutatott vizsgálatok egy része az egész magyar Duna-szakaszra vonatkozik, más része egyetlen vízlépcsőre, éspedig a Duna-csatornázásra vonatkozó különféle terv-változatok közül a nagymarosi változatra, de az alkalmazott módszerek bármely más folyami duzzasztómű tervezésénél felhasználhatók. I. A CSATORNÁZÁS HATÁSA A DUNA VÍZJÁRÁSÁRA A Duna Budapest feletti szakaszán az eddigi tervekben megépítésre javasolt duzzasztóművek bögéiben kisvízi időszakban kereken mintegy 1 milliárd m

s víz tározódik (1. táblázat). Ez a vízmennyiség mintegy 20 napig tudná pótolni a magyar Duna kereken 600 m

3/s-nyi kisvízi hozamát, és a 2300 m

3/s-nyi közepes vízhozam 5 napi összegével egyenértékű. Nyilvánvaló tehát, hogy a duzzasztóművek tározóterének feltöltése és kiürítése a folyam teimészetes vízjárását átmenetileg számottevően módosíthatja, aminek egyaránt lehetnek káros és kedvező hatásai. A duzzasztóművek üzeme az alsóbb vízlépcsők és általában az alsóbb szakaszok vízjárása szempontjából csak akkor irányítható kedvezően, ha a vizeresztések és vízvisszatartások hatását előzetesen felmérik, és a szükséges részletes kezelési előírások betartásáról, ill. a duzzasztóművek üzemének összehangolásáról gondoskodnak. 1. A vízlépcsők fit adatai Budapest felett összesen 17 meglevő, épülő vagy tervezett vízlépcsőt vettünk számba (1. ábra). A vízlépcsők helyét és duzzasztási szintjét irodalmi adatokból vettük [i, 7], tározóterüknek az eddig előfordult legkisebb vízszin (LKV) feletti térfogatát ^>edig — vázlatos helyszínrajz és hcsszszelvény alapján — hozzávetőleges számítással határoztuk meg. (Az egyes térfogat-értékekben tehát esetleg ± 20—30% hiba is előfordulhat.) 2. A bögékben tárolt víz lebocsátásának hatása az árvízszínre A vízlépcsők általában mind a felettük, mind az alattuk lévő folyószakasz árvízviszonyait befolyásolhatják. A vízlépcső feletti szakaszon a duzzasztás rendkívüli vízszínemelkedést okozhat. De minthogy a bögékben tárolt vízmennyiség szükség esetén általában 6*