Vízügyi Közlemények, 1960 (42. évfolyam)

1. füzet - V. Puskás Tamás-Szesztay Károly-Zsuffa István: A Duna-csatornázás néhány hidrológiai kérdése

84 Puskás T.—Szesztay К.—

Zsuffa I. I. táblázat — Tabelle I. A Felső-dunai vízlépcsők főbb adatai Die wesentlicheren hydrologischen Angaben der Wasserstufen der oberen Donau Sorszám Vízlépcső neve Szelvény fkm • Duzzasztási szint m A.f Tározótérfogat a legkisebb víz felett millió m

3 Teljesítmény MW Átlagos energiatermelés millió kWó/év 1 2 3 4 5 6 7 1 Kachlet

1 2229 299,8 30 42 270 2 Jochenstein

1 2203 290,3 40 130 840 3 Aschach

2 2163 280,0 110 217 1330 4 Ottensheim

2 2145 264,0 30 120 750 5 2131 254,5 20 80 510 6 Mauthausen 2114 247,0 20 90 570 7 Wallsee 2094 239,5 40 147 990 8 Ybbs-Persenbeug

1 2060 226,2 70 190 1250 9 Melk 2035 213,5 50 136 910 10 Rossatz 2010 203,0 40 126 840 11 Grafenwörth 1985 194,0 60 182 1200 12 Tulln ! 1966 182,0 40 142 950 13 Korneuburg 1939 171,8 60 181 1210 14 Wien 1921 159,8 30 98 600 lő Petronell 1890 152,0 100 193 1280 1(5 Wolfsthal

2 1873 141,0 40 192 1330 17 Nagymaros 1695 108,0 180 120 800 Összesen: 960 2344 15360 Megjegyzés: 1 üzemben, 1 építésének előkészítése folyik. Spalten: 2 Mane der Wassersliife, 3 = Profil, 4 = Stauspiegel, 5 - - Speicherraum über dem Niederwasser, в = Leistung, 7 = Durchschnittliche Energieerzeugung. néhány óra, és a legnagyobb térfogatú nagymarosi vízlépcső esetében is legfeljebb 1 nap alatt leereszthető, a felsőbb szakaszok szempontjából a megoldás viszonylag egyszerű. A vízlépcsők az alattuk levő folyószakasz árvízviszonyait azért módosíthatják, msrt az árhullám közeledtekor a tározott vizet fokozatosan vagy egytömegben lebocsátják. A lebocsátott víz mesterséges árhullámként vonul végig a folyón, és növeli a közeledő árhullám magassága szempontjából mértékadó mederteltséget. A felső-dunai vízlépcsők tározótérfogata — mint láttuk — összesen mintegy 1 milliárd m

3. A nagyobb dunai árhullámok teljes tömege a magyar szakaszon több milliárd m

3, pl. az 1954 júliusi árvízé több, mint 10 milliárd m

3. A két mennyiséget összevetve nyilvánvaló, hogy ha a vízlépcsőknél tározódó vizet aránylag üres mederre, azaz kis- vagy közepes vízre eresztik rá, nem keletkezhet veszélyes, nagyobb árhullám. (Kivéve, ha az árvizet jégtorlasz okozza.) IIa azonban telt mederre bocsátják a vizet, nincs kizárva veszélyes helyzet kialakulása. Ez történhet abban az esetben, ha a vízlépcső-sorozaton nagy árhullám vonul át, és a duzzasztókat —- pl. a várható vízállások téves előrejelzése miatt, vagy üzemzavar következtében, esetleg gondatlanságból — későn nyitják.