Vízügyi Közlemények, 1960 (42. évfolyam)
2. füzet - III. Dobos Alajos-Salamin Pál: Az esőztető berendezések szórófejének vizsgálata
218 Dobos A. és Salamin P. Az intenzitás és ennek átlagos értéke természetszerűleg először is mindazoktól a tényezőktől függ, amelyektől a szórófej vízszállítása. A fúvókánál jelentkező nyomás és a szórófej szerkezeti felépítése által meghatározott intenzitási értéket azonban a már megismert párolgási veszteség csökkenti. A fejlődés iránija mindinkább a kis átlagos intenzitású csapadékot adó szórófejek felé mutat. Ezeknél a szórófejeknél több előny mutatkozik: a talaj és a növény igen kedvező időbeli elosztásban kapja a vizet (20—30 mm csapadékot 8—10 óra során), aminek megfelelően megelőzzük a talajoknál, éspedig elsősorban a nehéz kötött talajoknál, a talajmorzsák szétiszapolódását, a talajszerkezet tönkremenetelét, valamint lejtős területeken az eróziós károkat, és elősegítjük a víz egyenletes, folyamatos beszivárgását a finom permetcseppek nagyságukat, meleg- és oxigéntartalmukat illetően igen hasonlítanak a hosszabb időtartamú esők cseppjeihez, a sokáig tartó permetezés nagy nedvességtartalmú levegővel veszi körül a növényt. a finom eloszlású permetet kívánó különleges permetezési feladatok (például fagyvédelem, növényvédelem stb.) csak ezekkel a szórófejekkel oldhatók meg, a szórófejek azonos helyen hosszú ideig (8—10 óra) felállítva kiszolgálás nélkül működhetnek, aminek az előnye különösen éjjeli üzemnél jelentkezik, amikor nem kell munkaerőt foglalkoztatni. Egyetlen hátrányuk a hosszú időtartamú öntözéssel együttjáró nagy párolgási veszteség. Éjjeli üzemnél az — mint láttuk — lényegesen kisebb értékű. A közepes és nagy intenzitású permetet adó szórófejek jól alkalmazhatók ott, ahol a párolgási veszteség nagy (nagy a szélsebesség, kicsi a levegő abszolút nedvességtartalma stb.), viszonylag rövid idő alatt kell nagyobb területet megöntözni. Az igen nagy intenzitású permetet adó szórófejek csak kivételesen alkalmazhatók, miután ezek a záporok hat ásához hasonlóan, permetükkel eróziós és egyéb károkat okoznak. Az egyes szórófejek átlagos intenzitását igen jól jellemezhetjük az i—d jelleggörbékkel (9. és 32. ábra), amelyek megadják azonos nyomás mellett, az intenzitás változását a fúvókaátmérő függvényében. Az i—rf görbéket az egyes országok vagy szórófej gyárak összes gyártmányainak egységes jellemzésére i—d tartományba foglalhatjuk össze (1. a 32. ábrát). A kipermetezett csapadéktól megköveteljük, hogy területi eloszlása a lehető legegyenletesebb, azaz az intenzitás területi változása a lehető legkisebb 9. ábra. i-d jelleggörbe Bild 'J. Kennlinie i-d. (i durchschnittliche Regendichte, d = Düsendurchmesser) .
