Vízügyi Közlemények, 1960 (42. évfolyam)

2. füzet - III. Dobos Alajos-Salamin Pál: Az esőztető berendezések szórófejének vizsgálata

Az esőztető berendezések szórófeje ï I 1 mértékű legyen. Az eloszlás egyenletességét pedig a nyomáson és a szerkezeti felépítésen kívül, mint külső tényezők, a légnyomás, a lég- és vízhőmérséklet, a légnedvesség, a szél, s végül, de nem utolsósorban a szórófejek kölcsönös helyzete, ún. kötése szabályozzák. A szerkezeti felépítés szempontjából elsősorban a fúvóka átmérője és alakja, hajlásszöge, a szórófej felállítási magassága, a sugárbontás jellege és periódusa, a körüljárási sebesség, végeredményben a keletkező cseppek nagysága és eloszlása játszanak jelentős szerepet. A külső tényezők közül különösen a szélnek és a szórófejek területi kötésének hatása emelhető ki. Nagy szélsebesség (>2 m/s) esetében a szórás annyira eltorzul, hogy a szórófej üzemeltetését meg kell szakítani mindaddig, amíg a szél erőssége a megengedhető mértékre le nem csökken. A négyzetes és a háromszöges kötésnél pedig az egyenlőtlenséget fokozza az, hogy körbe szóró fejekkel, eltérő mértékű átfedéssel, négyzet- és háromszög alakú területeket öntözünk. A csapadék területi eloszlását az öntözött területen megfelelő elrendezésben és sűrűségben elhelyezett mérőhengerekkel ombrométerekkel állar itjuk meg. A mérőhengereket négyszög-hálóban vagy sugárirányban helyezik el. Négyszög alakú területet szóró fejek esetében a négyszög (négyzet)-hálóban, kör alakú területet szóró fejeknél az egymásra merőlegesen (K, D, Ny és É irányban) sugárirányban elhelyezett mérőedények a legmegfelelőbbek. Helytelen gyakorlatot jelent a sugárirányban öntözött területnél a mérőedényeket négyszög-hálóban elhelyezni. Négyszögletes területeknél, igen kis egyidejűleg öntözött felület esetében, néha már 0,5 m

2-enként is számítunk egy-egy mérőedényt (pl. K. Wille vizsgálatai [17]). nagyobb egyidejűleg öntözött területnél azonban csak 50 m

2-enként alkalmazunk egy-egy mérőedényt (pl. a hajós öntözőrendszer vizsgálatánál a csatornára merőlegesen 10 méterenként kitűzött vonalakon egymástól 5 m-enként helyezték el a mérőedényeket). A sugárirányú elrendezésnél egymástól 1—2 m-re, legfeljebb 2,5 m-re kell helyezni a csapadékmérő edényeket. Azokon a helyeken, ahol a csapadék eloszlásának változása nagymértékű (igen közel és igen távol a szórófejtől), sűríteni kell a mérőedényeket. A csapadékot a szórófej minden 2—5. körül fordulása után, esetle« egy teljes öntözés időtartama végén kell mérni. A mérést 5—10-szer ismételjük meg. A területi eloszlást jellemezhetjük

5: a) az eloszlási (szórási) képpel és az eloszlási görbével, b) az egyenletességi tényezővel, c) a területi tényezővel és sok más módon [8, 13, 17]. a) Az eloszlási (szórási) kép és az eloszlási görbe. A legjobb jellemzés az azonos intenzitású (i) pontokat összekötő vonalakat feltüntető eloszlási (szórási) kép (10. ábra). Különös10. ábra. Eloszlási (szórási) kép, szélmentes időben Bild 10. Verleilungs (Wur/-) bild, bei Winilslille (a — Regendichte mm/St). 5. Л jellemzés mindig adott fúvókájú szórótejnek meghatározott nyomással történő működtetésére