Vízügyi Közlemények, 1960 (42. évfolyam)
2. füzet - I. Ziegler Károly: Országos Vízgazdálkodási Tanácskozás 1960. március 10-én
О ISSZA F. os VÍZGAZDÁLKODÁSI TW A CSKOZ A S (ÍÍM.O. március 10.) A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának Mezőgazdasági Osztálya és az Országos Vízügyi Főigazgatóság 1960. március 10-én országos tanácskozást tartott, melyen a szocializmus építésében a vízgazdálkodásra háruló legfontosabb feladatokat, időszerű és távlati kérdéseket vitattak meg. Közülük kiemelkedik a mezőgazdaság szocialista átszervezéséből adódó vízgazdálkodási feladatok megvitatása, a vízitársulatok szervezése, az országos vízgazdálkodási keretterv és a vízgazdálkodási törvény előkészítése. Az előadások és a kapcsolódó hozzászólások a feladatok tisztázását nagymértékben elősegítették mind a vízgazdálkodás és földművelés, mind a vízgazdálkodás és tanácsi szervek viszonylatában. A tanácskozás eredményeképpen határozottan kibontakoztak azok az irányelvek, melyeknek a vízgazdálkodás közeli és távlati fejlesztésének alapját kell képezniök. A tanácskozás alapgondolatait és irányát Fehér Lajos, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága tagjának és a Központi Bizottság titkárának, valamint Bégen Imre Országos Vízügyi Főigazgatónak vitaindító előadása adta meg. * Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja és a Központi Bizottság titkára Л vízgazdálkodás feladatai a mezőgazdaság szocialista ál szervezésében címen tartotta meg előadását az alábbi vezérgondolatokkal: Az előadó megállapítja, hogy a vízguzdálkosás egységes, tervszerű fejlesztése alapvető tényezője az ország politikai és gazsasági előrehalasásának. Ezért a párt és kormány nagy jelentőséget tulajdonít a vízgazdálkodásnak. Ez kifejezésre jut az MSZMP VII. Kongresszusának gazdasági irányelveiben is, melynek a második ötéves terv időszakára az öntözéses gazdálkodásnak a jelenlegi teriilet két és félszeresére való kiterjesztését, az árvédelmi és a belvízrendezési müvek teljesítőképességének erőteljes fokozását írják elő, a civilizációs igények kielégítésére pedig a városok vízellátására és a csatornázás nagymértékű fejlesztésére jelentős beruházásokat irányoznak elő. A fenti feladatokon túlmenően még nagyobb határozottsággal szabta meg a vízgazdálkodás néhány fontos közeli és távolabbi feladatát a Politikai Bizottság a vízgazdálkodás fejlesztéséről hozott 1900. évi februári határozata. Ennek alapján indul meg a vízgazdálkodás lehetőségeit és a jövőbeni feladatait feltáró vízgazdálkodási keretterv kidolgozása és az új egységes vízgazdálkodási törvény előkészítése az alkotmánynak arra az alapelvére felépítve, hogy a vizek az egész nép vagyonaként tekintendők és ezzel a természeti kinccsel a gazdálkodást egységes állami vízügyi szervezet lássa el. A határozat célul tűzi ki, hogy az állami eszközök mellett fokozottan munkába kell állítani a társadalmi öntevékenységet, a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok erejét is. Mindezek a feladatok újabb és nagyobb követelmények elé állítják a vízügyi szolgálatot is és a feladatok mennyiségi emelkedésén túlmenően jelentős fejlődésre van szükség a feladatok szemléleté-ben. 1*