Vízügyi Közlemények, 1960 (42. évfolyam)
1. füzet - I. Dégen Imre: A víztározás és népgazdasági jelentősége
10 Végen Imre tárolnak. Az 1975-ig történő fejlesztés eredményeként pedig 70 000 kh kizárólagosan halastógazdaság céljait szolgáló területtel számolva, e tavakban tározott víz térfogata kb. 450 millió m 3-re emelkedik. E vázlatos kép is megmutatja, hogy mit jelent a dombvidéki és síkvidéki víztározás az ország vízgazdálkodásában, a mindenkor biztonsággal számításba vehető kisvízi vízkészlet növelésében. Az ország területén létesíthető tározók révén teljes kisvízi készletünk völgyzárógátas tározással mindössze 2,6%-kal növelhető ugyan, de az ország egész területén szétszórtan jelentkező vízhasználatok kielégítése szempontjából mértékadó, határainkon belül eredő kisvízi készlet megnégyszerezhető. Síkvidéki tározási lehetőségeink hasznosításával pedig lényegesen csökkenthetjük a Tisza völgyében jelentkező vízhiányt. Az öntözési idényben olyan többlet vízhozamot biztosíthatnánk, mintha az Alföldön még egy, a Tiszával azonos kísvízhozamú folyónk volna, más szóval megkétszerezhetnénk a Tisza kisvízi hozamát. A felszíni vizek síkvidéki és völgyzárógátas tározásával évente mintegy"* 1,4 milliárd m 3 vízmennyiség tárolható, ami megfelel az ez idő szerinti összes országos •vízfelhasználás közel 50%-ának. 5. Hidraulikus energiatározók A víztározás különleges fajtája a hidraulikus energiatározás. A korszerű energiagazdálkodásban világszerte egyre inkább alkalmazzák a hidraulikus energiatározókat, ahol erre megfelelő természeti adottságok rendelkezésre állanak. A hidraulikus energiatározó az energiarendszerek rohamosan növekedő napi csúcsterhelésének fedezésére szolgál. A kis hálózati terhelések idején ugyanis — elsősorban éjjel — az alaperőműveken termelt többlet villamosenergiával a természetes magaslatokon fekvő tározótereket vízzel feltöltve, potenciális energiát halmozunk fel, amelyet azután a csúcsidőszakban az energiatározómű mint nagyesésű vízerőmű hasznosít, és nagyértékű csúcsenergia formájában táplál vissza a hálózatba. A nagymarosi vízerőműnél tervezett hidraulikus energiatározó például az alaperőmű 120 MW teljesítménye helyett, 200—300 MW csúcsidejű teljesítményt biztosítana az erőmű által termelt vagy olcsó éjjeli import energiával való feltöltés mellett. A gazdaságosan kiépíthető hidraulikus energiatározók beruházási költsége kisebb az egyenértékű csúcshőerőmű beruházási költségénél, energiafelhasználása viszont a csúcserőművekkel szemben gyakorlatilag azonos. Üzeme a hőerőműveknél lényegesen egyszerűbb, üzembehelyezése sokkal gyorsabb, üzemi költségei pedig lényegesen kisebbek. Magyarországon igen kedvező természeti adottságok vannak hidraulikus energiatározók létesítésére. így a Nagymaros feletti Szentmihályhegyen kívül a Prédikálószéken, Nagyvillámon, a Hármashatárhegyen, a tokaji hegyen, a Hámori-tó felett, a badacsonyi hegytetőn stb. A számításba vett tározóknál a statikus esés általában 200—500 méter közé esik. Az ország összes, gazdaságosnak minősíthető szivattyús energiatározási lehetőségeink hasznosítása révén végső soron mintegy 1000—1200 MW csúcsteljesítmény volna kiépíthető.
