Vízügyi Közlemények, 1960 (42. évfolyam)

1. füzet - VII. Kisebb közlemények-Ismertetések

Rácz: A Szt. Lőrinc víziút \ e) Több csatorna a mederben a hajóút biztosítására. /) Árvédelmi töltések a duzzasztott tér határolására. A nemzetközi szakaszon lefelé haladva, a hajóút a Galopp-csatornába jut, amelyet egyaránt vízerőhasznosítás és a hajózás érdekeinek megfelelően alakítottak ki. Ugy kellett ugyanis az Iroquois-gát felett és alatt a csatornákat megtervezni, hogy a téli időszakban a víz sebessége nem haladhatja meg a 0,70 m/s sebes­séget a jégtakaró-képződés elősegíté­sére. Ezeknek a feltételeknek meg­felelő csatornaméreteket, a kanadai víz­erőügyi hatóság hidraulikai laborató­riumában kismintakísérletek alapján állapították meg. Az Iroquois duzzasztógát (4. ábra) 32 db, egyenként 15,2 m széles nyílá­sát 15,9x14,6 m-es táblákkal zárják, amelyek mozgatását két, felül végig­futó," 350 t-s portáldaru végzi. A víz­szintkülönbség, amelyet tart, ritkán emelkedik 1,5 m fölé. Az építmény teljes hosszúsága 710 m, magassága pedig 20,5 m. Majdnem teljes hosszú­ságban sziklára épült, két részletben, a hajózás fenntartása mellett. Jobb oldali részét szárazon építették, föld­ből készült körülzáró töltés védelme alatt. Amikor 1956 végén ez a rész és a hozzá vezető megfelelő meder­bővítés elkészült, a folyót ezen a gát­részen vezették át, s a bal oldali részt a mederbe sziklára állított sejtfalas zárógáttal körülvett munkatérben épí­tették meg, s 1957 elején fejezték be. Ezt a műtárgyat a vízerőhasznosítás terhére az USA építette. A gát helyét modellkísérletekkel állapították meg. Először íves tengelyű gátat terveztek, de à modellkísérletek alapján egyenes tengely mellett döntöttek, mert ez 5. ábra. A Long Sault árapasztó zsilip 4. ábra. Az Iroquois hajózsilip

Next

/
Oldalképek
Tartalom