Vízügyi Közlemények, 1960 (42. évfolyam)

1. füzet - I. Dégen Imre: A víztározás és népgazdasági jelentősége

A víztározás népgazdasági jelentősége IShogy frissítő vízzel ez a folyamat lassítható és a víz öntözésre alkalmassá tehető. A síkvidéki tározók zöme többcélú hasznosításra létesül. Kisvizek idején az öntözővízpótlás mellett, rendszerint belvíztározásra és tógazdaság céljaira is szolgálnak. Az eddig létesített—22 millió m

3 össztérfogatú— 7-üzemben levő síkvidéki tározó közül kiemelkedik a tiszalöki térségben ez ideig 1000 kh területen kiépített balmazújvárosi К. V. jelű tározó. A Tisza és mellékfolyói mentén már az öntözések mai kiépítettsége mellett is időnkint bizonyos mértékű vízkorlátozással kell számolni. Az öntözések területének 1965-ig 360 000 kh-ra tervezett fejlesztése a már megépült kisebb tározókon felül öntözővízpótlás céljából összesen mintegy 8 millió m

3 síkvidéki tározótér kiépítését igényli. Ha az öntözővízpótlásnak síkvidéki tarozással történő biztosításától el is tekintenénk, — bár erre gyakorlatilag nincs lehetőség, -— a halastófejlesztési program és a belvíz visszatartáshoz szükséges tározótér növelése egymagában is szükségessé teszi a második ötéves terv időszakában főleg a Hortobágy térségében összesen mintegy 92 millió m

3 térfogatú síkvidéki tározó, illetve emeltszintű halastó kiépítését. A mezőgazdasági vízhasznosítás nagyarányú továbbfejlesztése 1975-ig összesen 171 millió m

3 bruttó térfogatú síkvidéki tározóteret tesz szükségessé. Ebből 90 millió m

3 öntözővízpótlást szolgál, 46 millió m

3 a belvízvisszatartásra kiépített tározótérfogat, ami 250 000 kh területről származó belvizek befogadását és fokozatos levezetését teszi lehetővé, végül 35 millió m

3 tározott vízmennyiség halastógazdaságok céljait szolgálja. Öntözéseink vízellátása érdekében 1975 után szükségessé válik a tározóterek építési ütemének lényeges növelése, mert a vízigények növekedésével száraz években a vízhiány időtartama egyre növekszik. Előzetes becslés szerint 1975 után a Tisza völgyében minden 1 m

3/s öntözővízigény növekedéséhez kb. 2,5-—3 millió m

3 tározótér biztosítása lesz szükséges. Az öntözővízhiány pótlására az Országos Vízgazdálkodási Keretterv-vázlat az Alföldön összesen mintegy 600 millió m

3 síkvidéki tározótér létesítését irányozta elő. Ez az öntözési idény 4 hónapjára elosztva 57 m

3/s folyamatos vízhozamot jelent. A lebocsátás azoban a természetes vízhozamhoz igazodóan változó nagyságú lesz. Amennyiben fennáll a lehetősége a Tisza felső vízgyűjtőterületén történő hegyvidéki tározásnak öntözővízpótlás céljából, ez természetszerűleg csökkenti majd a síkvidéki tározók kiépítésének mértékét (l. I. táblázat II. rész). Itt kell megemlíteni a folyók medrében, a vízlépcsők feletti duzzasztott szakaszokon adódó tái'ozási lehetőségeket. Ezek együttesen —• a csúcsenergiatermelésre felhasználható vízmennyiséget is figyelembe véve — mintegy 60 millió m

3 hasznosítható vízmennyiséget jelentenek, amiből mezőgazdasági vízhasznosítási vagy ipari vízellátási célra kb. 25 millió m

3 emelhető ki a mederből. Nem hagyhatók figyelmen kívül — bár inkább csak helyi jelentőségűek —- a holtmedrek tározási lehetőségei, ami a felmérések szerint 45 millió m

3 hasznos tározótérre becsülhető. A kizárólag gazdaság célját szolgáló mesterséges halastavakkal e helyen nem foglalkozunk, minthogy ezek nem tartoznak a szoros értelemben vett víztározók fogalmi körébe. Nem árt azonban megemlíteni: hogy ez idő szerint 22 500 kh-at tesz ki az ilyen halastavak területe és bennük mintegy 150 millió m

3 vizet