Vízügyi Közlemények, 1960 (42. évfolyam)

1. füzet - I. Dégen Imre: A víztározás és népgazdasági jelentősége

8 Végen Imre giai lehetőségeinek komplex kihasználásával — összefüggő vízellátási rendszerben biztosítja a legkorszerűbb, leggazdaságosabb megoldást. Az ilyen komplex vízellátási rendszerekben a természetes vízkészlet ingadozásainak kiegyenlítésében nagy szerep jut a tározásnak, mint pl. a most épülő borsodi területi vizmürendszernél, amely Magyarország első nagy regionális vízellátási rendszere. A borsodi iparmedence regionális, komplex vízellátási rendszerének fontos láncszeme az épülő rakacai völgy zárógátas tározó. Az ipari vízhiány pótlására a Bódva baloldali mellékfolyóján.a Rakacán, Meszes község mellett létesülő tározóban 5 millió m

3 vizet lehet kisvizek idejére tárolni. Ezzel kisvizek idején a Bódva és a Sajó medrébe 1,5—2,0 m

3/s vízpótlást lehet adni. (A Sajó legkisebb vízhozama mindössze 1,82 m

3/s). A völgyzárógát hossza 800 m, magassága pedig 7 m lesz. Hazánkban legfeljebb 10—20 millió m

3 térfogatú, azaz világviszonylatban közepes és kisméretű völgyzárógátas tározók létesítésére van lehetőség. A völgyzárógátak átlag 10—15 m magasságúak lehetnek és főleg földből vagy kőből való építésük látszik célszemnek. A Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet vizsgálatai elsősorban a határainkon belül, völgyelzárással létesíthető 1 millió m

3-nél nagyobb befogadóképességű tározási lehetőségek számbavételére terjedtek ki. Emellett az országban még sok kisebb-nagyobb völgyelzárással kapcsolatos tározási lehetőség van, amelyeknek együttes teljesítő képessége mintegy 5—6 m

3/sec-ra tehető. A Szovjetunióban nagy tömegben létesülő kis helyi tározók, olyan nagyszabású tározók mellett, mint a „Cimljans'zki-tenger", mind egy-egy láncszemei az egész országra kiterjedő tározásos vízgazdálkodási hálózatnak. Nálunk sem lehet megelégedni az állam által megépítendő nagy művekkel, nagyobb dombvidéki és síkvidéki víztárolómedencékkel, hanem arra kell törekednünk, hogy a kisebb víztározási lehetőségeket a helyi vízszükségletek kielégítésére maguk a helyi szervek, községek, állami gazdaságok, termelőszövetkezetek, vízgazdálkodási társulatok együttes összefogással hasznosítsák. A síkvidéki víztározók Síkvidéki természetes tározótereinkben, a holtmedrekben, vízerekben, terepmélyedésekben és az élő medrekben való tarozás lehetőségei mellett nagy jelentősége van a mesterséges síkvidéki tározómedencék létesítésének is. Míg a hegy- és dombvidéki tározásnak elsősorban a topográfiai és geológiai adottságok szabnak határt, a síkvidéki tarozás mesterséges töltések közötti tározók létesítésével, topográfiai szempontból elvileg korlátlanul lehetséges, azonban annak gyakorlati gazdasági szempontok szabnak határt. Ezért a síkvidéki tározómedencék nagy területigénye célszerűen csak a növénytermesztés szempontjából egyáltalán nem, vagy alig értékesíthető talajokon biztosítható a mezőgazdasági termelés lényeges károsodása nélkül. További korlátozó tényező, hogy a töltésmagasság bizonyos határokon túli növelésével a beruházási költség már nincs arányban a tározás révén elérhető haszonnal, valamint hogy ilyen müvek csak vízzáró talajon épülhetnek. Vizsgálni kell azt is, hogy a szikes talajokon létesített tározóknál a talajból történő sókioldás milyen mértékben rontja a víz minőségét és korlátozza öntözésre való felhasználhatóságát. A Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet erre irányuló vizsgálatainak eddigi eredményei azt mutatják,