Vízügyi Közlemények, 1960 (42. évfolyam)
1. füzet - VI. Rétháti László: A talaj kapillaritásának mérnöki vonatkozásai
134 Rétháti László Emlékeztetünk arra, hogy az Aa-talaj relatív nedvessége a víztükör felett mérve r e = 0,85 volt. A „részleges" és „teljes" áteresztőképesség aránya ebben az esetben Averjanov szerint [24]: « = k r/k = 0,85 3' 5 = 0,57. Még jelentősebb а csökkenés а víztükörtől távolodva. Ugyanezen talajnak 2h c sá 24 cm magasságban (r Sá 0,5) az eredeti érték 9%-ára csökken le az áteresztőképessége. Sok esetben nem lenne szabad azt sem elhanyagolnunk, hogy a talajvíz szintje alatt sincs teljes telítettség, így nem jogosult a laboratóriumi értékekkel számolni. Az irodalomban tett javaslatok, az ismertetett kísérletek és elméleti megfontolások alapján a kapilláris emelkedés felső határa a következő három kritériummal jellemezhető: a) az a magasság, ahol megszakad a hidrosztatikai összeköttetés a talajvízzel; b) a talaj víztartalma közel állandó lesz; c) nem jutnak érvényre a kapilláris fizika törvényei. 8. Laza szemesés talajok roskadása A vízmozgás (vízfelvétel) hatására bekövetkező tömörségváltozás lehet 1. a felhajtóerő működésének, 2. a vázszerkezet szétrombolásának, 3. az áramlási vagy 4. a kapilláris nyomás működésének következménye. Az első csoportba sorolhatók a talajvízszint ingadozásával kapcsolatos jelenségek. ^A gravitációs víz szintjének emelkedésekor csökken a talajszemcsék önsúlya, a súrlódási ellenállás, így mód van arra — különösen, ha a rétegre geosztatikai, vagy hasznos terhelés hat —, hogy a szemcsék átrendeződjenek, tömörebb szerkezetet alkossanak. Ugyanekkor csökken az oldalnyomás is (a terhelt talaj hasáb „befogási feszültsége"),' ennek eredményeképpen nő az oldalkitérés, a süllyedés egyik összetevője [26]. A második csoportba a makroporózus talajokkal (lösz) kapcsolatos jelenségek tartoznak. A vízfelvétel hatása itt úgy nyilvánul meg, hogy a talaj sajátos szerkezete (meszes kötés, nagy keresztmetszetű járatok) hirtelen megbomlik. Az áramlási nyomás tömörítő hatása is közismert. A nyugalomban levő víz önsúlya csak a semleges feszültségek nagyságát növeli, a szemcsék elmozdításához szükséges erő csak áramlás esetén lép fel. IV. táblázat — Tabelle IV. Л vizsgált talajok fajlagos roskailása tömör és laza állapotban Spezifischer Zusammenbruch der untersuchten Bodenarten in dichtem und lockerem Zustand Talaj Tömör Laza Talaj e 0min % e Smai % 1 2 3 4 5 Ad <0,65 0 0,80 2,65 Ae <0,61 0 0,78 4,02 Af <0,64 0 0,83 4,77 Ag 0,73 0,42 0,96 5,71 Ak <0,58 0 0,76 3,71 Aa <0,60 0 0,87 4,70 Ad + Ae 0,61 0,10 0,78 3,36 Af + Ag 0,61 0,20 0,87 4,34 Ad + Ag 0,56 0,39 0,78 4,36 Spalten: 1 = Bereich des Bodens, 2 und 3 = e und c?mi„ % in dichtem und 4 — 5, ш t und hu in lockerem Zustand.
