Vízügyi Közlemények, 1960 (42. évfolyam)
1. füzet - VI. Rétháti László: A talaj kapillaritásának mérnöki vonatkozásai
A talaj kapillaritásának (mérnöki vonatkozásai 135 нега g tenye г о. A 4. fejezetben leírt kísérleti elrendezés alkalmas volt a vizsgált talajok vízfelvétel okozta roskadásának mérésére. A IV. táblázatban közöljük az egyes frakciókra és keverékekre kapott maximális (o ma x) és minimális (o n;i n) fajlagos roskadási értékeket, feltüntetve a minták eredeti hézagtényezőjét. A roskadás és tömörség közötti összefüggés szemléltetésére megrajzoltuk az Ad, Ag frakciók és az Ad + + Ag — 1:1 súlyarányú •— keverék roskadási görbéit (17. ábra). A kísérletek szerint ugyanazon talaj roskadása nagymértékben változik a tömörséggel. A szárazon előállítható minimális — egyes esetekben akár annál valamivel nagyobb — hézagtényező mellett a vizsgált talajok nem roskadtak, kivéve a finom szemcséjű, vagy ilyen frakciót is tartalmazó talajokat, de ezek fajlagos roskadása sem haladta meg a 0,4 %-ot. Leglazább állapotban ezek az értékek 2,65—5,71 %-ot is elértek, e növelésével egyre nő az azonos hézagtényezőváltozáshoz tartozó roskadás-változás, a A q/A e érintő is (17. ábra). A IV. táblázat szerint a maximális hézagtényezőkhöz tartozó roskadás a szemcsenagyság csökkenésével nő, az összefüggés a vizsgált 4 frakcióra igen határozott, amiről meggyőződhetünk, ha az összetartozó g IPa x és D á U értékeket koordinátarendszerben ábrázoljuk ( 18. ábra). Érdekes jelenséget figyelhetünk meg a frakció-keverékek viselkedésének tanulmányozásakor. A 17. ábra szerint azonos hézagtényező mellett a keverék roskadása mindig nagyobb, mint alkotóié külön-külön. Ez a körülmény arra az ismert törvényszerűségre mutat rá igen élesen, hogy a talaj tömörsége pusztán hézagtényezővel nem jellemezhető. Bebizonyosodik ez akkor is, ha a keverékek Ömax értékeit felrakjuk a 18. ábrán, az átlagos szemnagyságuknak megfelelő abszcisszához. Az Af + Ag keveréket kivéve a pontok jól beleilleszkednek az éltalános összefüggésbe; ez többek között azt bizonyítja, hogy a maximális roskadás a talajra jellemző, jól definiálható fogalom. 17. ábra. Két kísérleti talaj és ezek keverékének kapilláris vízfelszívás hatására bekövetkező fajlagos roskadása -(o %), hézagtényezőjük (e) függvényében Bild 17. Infolge kapillarem Wasseransaugens eintretender spezifischer Zusammenbruch (q%) zweier Versuchsböden und deren Gemisch als Funktion ihrer Porenziffern (e) 18. ábra. A laboratóriumban előállítható leglazább hézagtényező mellett bekövetkező maximális roskadás (o ma s) és az átlagos szemcseátmérő (D kt l) közötti összefüggés Bild 18. Zusammenhang zwischen dem bei im Laboratorium herstellbarer lockersten Porenziffer eintretenden maximalen Zusammenbruch (Qm a*) und dem durchschnittlichen Korndurchmesser (D i aj
