Vízügyi Közlemények, 1959 (41. évfolyam)

1. füzet - VI. Szesztay Károly-Zsuffa István: A mércekapcsolatok szerkesztésének és értelmezésének néhány kérdése

A MÉRCEKAPCSOLATOK SZERKESZTÉSÉNEK ÉS ÉRTELMEZÉSÉNEK NÉHÁNY KÉRDÉSE SZESZT A Y KÁROLY a műszaki tudományok kandidátusa és ZSUFFA ISTVÁN 551.482.215 A Vízgazdálkodási Tudományos Kulató Intézet az elmúlt három év folyamán az ország több vízfolyására dolgozott ki segédleteket a vízjárás előrejelzésére. Figyelmünket — a gyakorlati igényeknek megfelelően — elsősorban az árvízi előrejelzésekre és a vízrendszer két főfolyójára, a Dunára és a Tiszára kellett fordítanunk. A kisebb vízfolyások közül a Kapósra, Sióra, a Körösökre és a Zagyvára készültek, ill. készülnek árvízi előrejelzési segédletek. Az előrejelzések legfőbb segédeszközei a vízfolyás egymásutáni szelvényeiben kialakuló tetőzések kapcsolatát kifejező összefüggések, a mércekapcsolatok. Az egyes vízfolyások valamennyi vízmérceállomására kiterjedő, sőt bármely közbenső mederszelvényére is vonatkoztatható mércekapcsolat-rendszerek kidolgozása során több olyan segédlet készült, amelyik az előrejelzésen kívül más feladatok hidrológiai és hidraulikai munkáinál is támpontul szolgálhat. A mércekapcsolatok általában többváltozós nem lineáris összefüggések. Meghatározásukhoz a múltban levonult árhullámok adatai szolgálnak kiindulásul. A többváltozós nem lineáris összefüggéseknek észlelési adatokból való kielemzése számos általános jellegű módszertani és szerkesztés-technikai kérdést vetett fel. A négy és ennél több változót magukban foglaló összefüggéseket általában több héiromváltozós rész-függvény segítségével oldottuk meg. A részfüggvények utólagosan közös tengelyrendszerben egyesíthetők, bár gyakorlati feladatokhoz a részeredmények, ill. ezek súlyozott átlaga többnyire közvetlenül is felhasználható. Az előrejelzések alapjául szolgáló összefüggéseket csaknem kivétel nélkül két- és háromváltozós kapcsolatokra vonatkozó ponthalmazok grafikus kiegyenlítésével határoztuk meg. Az ilyen eljárások bizonyos szerkesztés-technikai ismeretek és némi jártasság elsajátítása után igen hasznos segédeszközei lehetnek a legkülönfélébb kutatási, ill. műszaki gyakorlati feladatok megoldásának. A grafikus kiegyenlítés még határozott elrendeződésű szoros kapcsolatok esetében is tartalmaz több-kevesebb véletlenszerűséget, ill. szubjektivitást. A tanulmány utolsó részében bemutatott szerkesztés-technikai eljárásokkal és a fizikai határfeltételek figyelembevételével a grafikus kiegyenlítés eredményeit utólagosan ellenőrizni, ill. fokozatosan javítani lehet. Mércekapcsolatok esetében a ponthalmazoknak különböző értékrendszerek