Vízügyi Közlemények, 1959 (41. évfolyam)
1. füzet - V. Szitkey László: Közműves jellegű vízellátásunk 1957. év végén
7(5 Szitkey László Közműves jelle(|íí vízellátó berendezések jellemző adatai Keimzahlen der öffentlichen Wasserversorgungseinrichtungen Település megnevezése Közműves jellegű vízellátó művek száma db Közműves jel legű vízellátásban részesülő lakosság Mértékadó napi víztermelési kapacitás m 8/nap Vízvezetéki nyomócsőhálózat hossza km Magaslati Település megnevezése Közműves jellegű vízellátó művek száma db Közműves jel legű vízellátásban részesülő lakosság Mértékadó napi víztermelési kapacitás m 8/nap Vízvezetéki nyomócsőhálózat hossza km víztorony Település megnevezése Közműves jellegű vízellátó művek száma db száma fő aránya az össznépességhez % Mértékadó napi víztermelési kapacitás m 8/nap Vízvezetéki nyomócsőhálózat hossza km víztorony Település megnevezése Közműves jellegű vízellátó művek száma db száma fő aránya az össznépességhez % Mértékadó napi víztermelési kapacitás m 8/nap Vízvezetéki nyomócsőhálózat hossza km db m 1 * 3. 4. 5. 6. 7. 8. Szolnok megye Tolna megye Vas megye Veszprém megye Zala megye Törpevízművek és vízelvezetések összesen — Zusammen 154 48 5 32 12 90 900 30 770 3 470 24 350 4 720 5 830 2 534 272 3 330 496 167,8 50,9 8,8 83,5 19,5 3 2 3 121 72 77 Szolnok megye Tolna megye Vas megye Veszprém megye Zala megye Törpevízművek és vízelvezetések összesen — Zusammen 888 544 210 54 780 1118,2 32 1661 Közüzemi jellegű vízellátó művek összesen — Insgesamt 974 3 151 310 32 996 579 6006,5 69 16 976 Bemerkungen : Die Bedeutungen der Kolonnen: 1. Benennung der Siedlung. 2. Anzahl der Wasserversorgungsiverke 5. Massgebendes tägliches Wassergewinnungsvermögen. 6. Länge des Druckleitungsnetzes km. 7—13. Hoch11. Behälter, Stück. 12. Behälter, m'. 13. Hochbehälterräume insgesamt. Ii. Anzahl der Wasserleitungsanration. 17. Verhältnis des Hochbehälterfassungsraum zur Tageswassergewinnungskapazität %. IS. Auf ában — nincs közműves jellegű ivóvízellátás. A közművel rendelkező nagyközségek túlnyomó részében az ellátás foka igen alacsony, általában 10% alatt van. Egyedül a körzeti vízellátások (vízelvezetések) létesítésére kedvező alföldi területeken fekvő községek ellátása kielégítő. A közműves jellegű vízellátás fokának területi megoszlását, a jelenlegi helyzet kialakulását, a közművesítés irányában ható gazdaságföldrajzi, részben hidrogeológiai adottságok elemzésével lehet magyarázni. A települések fejlődése során közműves jellegű ivóvízellátás kiépítése akkor szükséges, amikor a beépítés — legalább a városközpont kiterjedtebb területén —, zárt sorú, emeletes lesz. A városiasodás ösztönző tényezői : döntő mértékben a gyáripar települése, a közlekedési és közigazgatási centrális jelleg kialakulása. Kisebb mértékben szerepet játszik ebben a folyamatban a történelmi fejlődés. Az iparosodás hatása a közműves jellegű vízellátás fejlődésére a 1. ábrán látható. Az iparilag erősen fejlett megyékben — így Borsod-Abaúj-Zemplén, Veszprém, Komárom, Győr—Sopron megyékben —, a közművesítés foka az országos átlag felett van, e területek városainak, illetőleg ipari jellegű településeinek az országos átlaghoz képest lényegesen kedvezőbb helyzetét a 2. ábra szemlélteti. Ugyancsak itt látható, hogy egyes kisebb — a megyének csak kis területére kiterjedő ipari centrumok településeinek —, ellátottsága is sokkal jobb, mint az országos átlag, de ez az egész megyére vetítve, a megyei átlagnál már nem tudja hatását kellően éreztetni. Ez a helyzet pl. a Salgótarján—Nagybátony-i szénmedence településeinél
