Vízügyi Közlemények, 1959 (41. évfolyam)

1. füzet - V. Szitkey László: Közműves jellegű vízellátásunk 1957. év végén

Közműves vízellátásunk 67 az 1!>57. december :íl-i állapotnak megfelelően I. táblázat folytatása entsprechend dem Stand 31. 12. 1957 tározótér 1 ellátott főre jutó napi vízfejadag Magaslati 1 ellátott főre jutó csőhálózat hossza medence tartály összesen Összes vízvezetéki bekötés Közkifolyók száma 1 ellátott főre jutó napi vízfejadag tározótér aránya a napi víztermelési kapacitáshoz 1 ellátott főre jutó csőhálózat hossza 1 ellátott főre jutó napi vízfejadag tározótér aránya a napi víztermelési kapacitáshoz 1 ellátott főre jutó csőhálózat hossza db m

3 db m

3 m

3 db db liter % m 9. .0. II. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 121 4 484 315 65 2,1 1,9 7 460 4 41 573 291 215 82 22,7 1,7 2 80 — — 80 168 26 78 29,4 2,5 21 1 118 — — 1 118 984 232 136 33,9 3,4 6 187 1 4 268 209 53 105 53,9 4,1 112 5 068 20 136 6 865 24 620 3053 101 12,5 2,1 252 186 232 26 498 293 706 178 481 8544 20,5 1,9 3. Anzahl öffentlichen Wasserversorgung teilhaften. Bevölkerung. 4. Deren Verhältnis zur Gesamtbevölkerung %. behälterräume: 7. Wassertürme, Stück. 8. Wassertürme, m

3. 9. Sammelbecken, Stück. 10. Sammelbecken, m\ Schlüsse, St. 15. Anzahl der öffentlichen Auslaufhäne. 16. Auf einen versehenen Einwohner entfallende Tageseinen versehenen Einwohner entlallende. Nógrád megyében. Az ipari fejlődés általában régi, többszáz éves városainknál jelentkezett elsősorban, ezért az iparosodás és a történelmi fejlődés hatása nehezen választható szét. Ennek oka, hogy a nagyipar kifejlődésének alapfeltételei, nyersanyaglelőhelyeink, súllyal a török hódoltság rombolásával nem sújtott dunántúli és északi országrészre esnek, ezért a gyáripar fejlődése nagyobbrészt régi, történelmi múlttal rendelkező városainkban volt a legintenzívebb (Győr, Székesfehérvár, Pécs). Mindezek ellenére néhány városunkban, mint Sopronban, Esztergomban, Egerben véleményünk szerint a történelmi fejlődés volt a közművesítésre ható főtényező. Részben a történelmi fejlődés hatása közé tartozik a céltudatos városfejlesztés érvényesülése is. Alföldi városaink közül elsősorban ott épült vízmű, ahol a városrendezési szempontok érvényrejuttatását a város vezetői, vagy külső körülmények biztosították. így pl. Szeged városias kialakulását a várost múlt évszázadban ért árvízkatasztrófa utáni tervszerű újjáépítés biztosította. Az ellátottság területi alakulását a hidrogeológiai adottságok komolyan befolyásolják. Az iparilag fejlett területeken a vízbeszerzési nehézségek fékezően hatnak a közművesítés ütemére. Példa erre Budapest után legnagyobb borsodi iparvidékünk, ahol az ellátottság foka — az ipari fejlettség mértékéhez viszonyítva —, nem kielégítő. A kedvező vízbeszerzési lehetőségek ezzel szemben ösztönzően hatnak a közműves jellegű vízellátás fejlődésére. A pozitív fúrt kutak létesítésére alkalmas területeken az érdekelt lakosság társulása (ún. kúttársaságok) révén