Vízügyi Közlemények, 1959 (41. évfolyam)

1. füzet - V. Szitkey László: Közműves jellegű vízellátásunk 1957. év végén

Közműves vízellátásunk 57 kevésbbé ismerte. Annál hiányosabbak voltak azonban ismereteink a tanácsok költségvetési háztartása keretében gazdálkodó kis vízművek, törpe vízművek, különösen pedig a körzeti vízellátások, a vízelvezetések vonatkozásában. Az egyszeri adatfelvétel minden olyan adatszolgáltatásra nem kötelezett vízellátó berendezésre kiterjed, mely a városi (községi, lakótelepi, üdülőhelyi) vízmű, törpe vízmű, vagy körzeti vízellátás (vízelvezetés) forgalomkörébe sorolható. Ezek közös jellemzője a lakosság közterületen fekvő nyomócsőhálózat útján történő ellátása. Nem terjed ki tehát a felmérés azokra a kis vízművekre, melyek túlnyomórészt ipari, mezőgazdasági, közlekedési, vagy egyéb közületi célokat szolgálnak és a lakosság ellátásában számottevő mértékben nem vesznek részt. Ugyancsak nem tartalmazzák a közölt adatok az egyes épületek — épülettömbök — vízvezetékes ellátására épült kis helyi rendszereket (házi vízellátó berendezéseket), melyek utcai (közterületi) csőhálózattal néni rendelkeznek, helyi jellegűek és így nem tartoznak a közüzemi vízellátás fogalomkörébe. Ilyen helyi vízvezetékek csaknem minden vízművel nem rendelkező városunk és nagyobb községünk központjában találhatók. Az egyszeri adatszolgáltatás keretében a következő adatokat kértük be : a közművel ellátott lakosság száma (fő), a vízbeszerzés módja (ásott, aknás, fúrt kút, forrásfoglalás, nyílt vízkivétel, karsztakna, bányavíz), napi maximális víztermelés (m

3), közterületen fekvő nyomócsőhálózat hossza (km), magaslati tározók száma (db), térfogata (m

3) és jellege (víztorony, szolgálati medence, tartály), vízvezetéki bekötések száma (db), közterületi közkifolyók száma (db), 1957. évben víztermelésre felhasznált villamosenergia (kWó). Az adatfelvétel a megyei tanácsok építési és közlekedési osztályainak bevonásával történt, az adatszolgáltatók minden esetben a helyi (városi, községi) tanácsok voltak, ők szerezték be a területükön fekvő, iparvállalati kezelésben működő vízművek adatait is. Az adatszolgáltatás központi felülvizsgálata során megállapított valószínűtlen vagy hiányzó adatok, a kérdőpontok helytelen értelmezése következtében beküldött hibás válaszok, esetleg egész kérdőívek kijavítása, illetve pótlása a területileg illetékes Vízügyi Igazgatóságok bevonásával történt. Az adatok feldolgozása során a műveket az ellátás jellegének megfelelően az alábbiak szerint csoportosítottuk : A) városi (községi, lakótelepi, üdülőhelyi) vízmüvek, B) törpe vízmüvek és körzeti vízellátások (vízelvezetések). A városi vízművek a város, község, vagy lakótelep egészére kiterjedő olyan egységes vízellátó rendszerek, melyek a lakások vízvezetéki bekapcsolását lehetővé teszik és a tűzoltáshoz megkívánt nyomást, valamint tározást biztosítják. A törpe vízművek főleg falusias jellegű településeken létesített oly közcélú vízszolgáltató művek, melyek túlnyomóan közterületen levő közkifolyókon keresztül, gépi úton előállított nyomással, vagy a rendelkezésre álló forrás természetes nyomásával biztosítják az ivóvizet. A körzeti vízellátások vagy vízelvezetések olyan vízszolgáltató művek, melyek pozitív fúrt kutakból, azok természetes nyomásával csőhálózaton (csővezetéken) keresztül juttatják el a vizet a fogyasztókhoz. Az ellátás jellege szorosan összefügg a települések beépítési módjával *A közületi vízellátási módok fogalmi meghatározására vonatkozólag lás;l még: „Iiélteky Lajos: A törpe vízmű és egyél) vízszolgáltató müvek fogalmi meghatározása" című tanulmányt a Vízügyi Közleményeknek folyó 1959/1. füzetében. Ezenkívül a törpe vízművekkel Bélteky Lajos részletesen foglalkozott még a Hidrológiai Közlöny 1953. évi 5 — 6. és a Vízügyi Közlemények 1956. évi 2. számában.